eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Nagy-Britanniába igyekvő illegális bevándorlók sátortábora az észak-franciaországi Calais-ben 2021. november 27-én. A migránsok a kedvező alkalomra várnak, hogy átszökhessenek Nagy-Britanniába.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Badra

A brexit utáni helyzet is szítja a feszültséget a brit-francia migrációs vitában

A kétoldalú viszony annyira megromlott, hogy visszavonták a brit belügyminiszter meghívóját.

Vasárnap válságtanácskozást tartottak a múlt heti migránstragédia miatt több európai állam képviselői Calais francia kikötővárosban. Az eseményről azonban hiányoztak a kérdésben szintén érintett britek.

A szerdai tragédia után, aminek során vízbe fulladt 29, francia partról gumicsónakkal Angliába tartó iraki kurd és más migráns, tovább romlott London és Párizs viszonya. A két ország már amiatt is farkasszemet néz, hogy nem tud megegyezni a brexit után a brit vizekre kiadott halászati engedélyekről.

Most pedig egymást hibáztatják, hogy nem tesznek eleget azért, hogy elvegyék az emberek kedvét az életveszélyes átkeléstől.

A francia oldalon megkérdezett migránsok – közülük néhányan már évek óta élnek ott – azt mondják: mindenképp be akarnak jutni Nagy-Britanniába, mert ott jobb életre számítanak. A brit politikusok, köztük Priti Patel belügyminiszter, akinek az európaiak visszavonták a meghívóját, azt sürgetik, hogy Franciaország vegye vissza a tőle átjutott migránsokat.

Amíg EU-tag volt, Nagy-Britannia sikeresebben érvényesíthette az „utolsó biztonságos állam” elvét,

de a brexit után már nincs kétoldalú egyezmény a kérdésben. A franciák pedig arra panaszkodtak, hogy nehéz együttműködni Londonnal, amely nem oszt meg minden hírszerzési információt.

Calais-ban a britek nélkül a németek, franciák, belgák és hollandok valamint EU-s képviselők és a Frontex határvédelmi ügynökség, valamint az Interpol ügynökei találkoztak. Ama embercsempész-hálózatok ellen próbálnak fellépni, amelyek 3-7 ezer eurót kérnek el a La Manche-on való átkelésért.

A franciák bűnügyi nyomozást indítottak a migránsok vízbefulladása után, és legfoglaltak egy német rendszámú kocsit.

Patel brit belügyminiszter annyit elért, hogy különtalálkozót folytatott a holland bevándorlásügyi miniszterrel, és egyetértettek, hogy „az európai partnereknek együtt kell működniük”, meg kell osztaniuk a hírszerzési anyagokat és rendőreiknek közösen kell fellépni. A franciák korábban elutasították, hogy brit rendőrök járőrözzenek a partjaikon. Emellett fontos a migránsok visszavételéről szóló egyezmények megkötése, mert ez megtörheti az embercsempészek üzleti modelljét – mondták a brit–holland különtalálkozó után.

Patelt ugyanakkor élesen bírálta a brit határőrség, amelynek szakszervezete jogi úton próbálja leállítani azt a rendelkezést, hogy nekik kelljen fizikailag visszalökni francia vizekre a migránsokkal megrakott kis csónakokat. Az érdekképviselet ezt embertelen gyakorlatnak nevezte.

Magukat a Szudánból, Irakból, Iránból és máshonnan érkezett migránsokat nem tántorította el a tragédia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×