A cég mindezt azzal magyarázza, hogy a magasabb áfa már egy lassuló és egyre árérzékenyebb lakáspiacot ér el, ahol a fejlesztők várhatóan nem tudják teljes egészében a vevőkre hárítani a többletköltséget.

Az átmeneti szabályok alapján egyébként azoknál a projekteknél, amelyek építési engedélye 2026. december 31-ig véglegessé válik, az 5 százalékos áfa a 2030. december 31-ig teljesített értékesítéseknél továbbra is alkalmazható.

Az adókulcs változásának elméleti árhatása jelentős. Egy ma bruttó 100 millió forintos, 5 százalékos áfával értékesített új lakás ára közel 21 millió forinttal lenne magasabb, ha ugyanarra a nettó árra 27 százalékos áfa rakódna, és a teljes különbséget a vevőre hárítanák.

A lakáspiac jelenlegi állapota azonban korlátozhatja ennek teljes átterhelését. Az MNB adatai szerint 2026 első negyedévében 18 százalékkal kevesebb lakáspiaci tranzakció történt, mint egy évvel korábban. A lassulás a nyár végén is látható maradt. A Duna House becslése szerint augusztusban 8 077 lakóingatlan cserélt gazdát, ami 13 százalékkal kevesebb a júliusi forgalomnál, és az idei év második legalacsonyabb havi értéke volt.

A használtlakás-piacon közben nőtt a vevők mozgástere. Több szegmensben emelkedett az alku mértéke, hosszabbodtak az értékesítési idők, és egyes részpiacokon már az árak mérséklődése is megjelent. Ezek a folyamatok arra utalnak, hogy a vevők érzékenyebben reagálnak az árakra, mint a korábbi, gyors drágulással jellemezhető időszakban.

Mint az elemzésből kiderül, a 27 százalékos áfa önmagában jelentős költségnövekedést jelentene, de ezt egy lassuló piacon nem lehet automatikusan beépíteni a lakásárakba. Ha a kereslet nem fogadja el a magasabb árat, annak egy részét a fejlesztőknek kell kigazdálkodniuk. A tényleges árakat ezért az áfa mellett a kereslet, az építési és finanszírozási költségek, illetve a projektek jövedelmezősége együtt alakítja majd.