Baka András köztársasági elnök az alaptörvényi kötelezettségének eleget téve hétfőn megtette az Országgyűlés felé az új legfőbb ügyész személyére vonatkozó javaslatát – közölte a Sándor-palota. Kiemelték, hogy az államfő Szathmáry Zoltánt találta az ügyészi szervezet legfőbb vezetői tisztségének betöltésére a legalkalmasabbnak. A jelöltről dönteni az Országgyűlés feladata és felelőssége –hangsúlyozták. Magyar Péter miniszterelnök több más általa „Orbán-bábnak” nevezett közjogi méltóság mellett korábban többször is felszólította lemondásra Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, aki július 22-én nyújtotta be a lemondását augusztus végi hatállyal.

A Fidesz képviselői nem vesznek részt Baka András köztársasági elnök napirend előtti felszólalásán az Országgyűlésben. Bóka János frakcióvezető közölte: „Sulyok Tamás önkényes elmozdítását nem fogadjuk el, és most sem fogjuk jelenlétünkkel legitimálni azt, amit kezdettől fogva elfogadhatatlannak tartunk”. A KDNP is közölte, hogy nem lesznek ott az ülés ezen részén, mert „a KDNP nem tartja Baka Andrást legitim köztársasági elnöknek, ezért képviselői a hétfői színjátékban nem vesznek részt”.

Ezekkel az előzményekkel kezdődött meg az Országgyűlés kétnapos ülése hétfőn.

Baka András államfő nem sokkal 13 óra után megkezdte beszédét.

Rendhagyó módon a közjogi intézményeinket érintő kérdésekben kértem szót. Ez a megszólalás jogszerű, de szokatlan. Ezzel is súlyt szeretnék adni szavaimnak, hogy mielőbb visszatérhessünk a jogállami gyakorlatához – mondta.

Két téma lesz beszédében: az Alkotmánybírósággal kapcsolatos törvény, amelyet alírt, valamint a legfőbb ügyész jelöléséről – mondta.

Az Alkotmánybíróság függetlensége demokráciánk alapköve. Szükséges, hogy a bírajelölési eljárásnak olyan jogi garanciái legyenek, amelyek a különböző hivatásrendi, szakmai, politikai és civil álláspontok is megjelenhessenek. Mindezt a múlt héten elfogadott törvény is garantálhatta volna. Azért nem emeltem kifogást, mert átmeneti a rendelkezés, és nem kívántam késlelteni a jelölés folyamatát ebben az átmeneti idszakban, és észleltem a parlamenti többség önkorlátozását, valamint a jelöltek tisztességét.

Indokolatlannak tartom a törvényi korlátozást az alkotmánybírósági elnök megválasztásában.

Jobb lett volna, ha ennek a kérdésnek a szabályozását az Alkotmánybíróság belső szabályozására bízzák. Azért nem emeltem politikai kifogást, mert fontos, hogy a bíróság mielőbb elnököt válasszon, de a jövőre nézve indokolt lehet mindezt átgondolni – hangsúlyozta Baka András.

Ezután a legfőbb ügyész jelöléséről beszélt.

Ez az intézmény az elmúlt 150 évben a magyar állam alapintézménye, nem függhet korszakoktól vagy politikai vezetőktől. Függetlennek, pártatlannak kell lennie – de ma ez a bizalom nincs meg, ezt helyre kell állítani. Az ügyészség szakmai és társadalmi megítélése mélypontra jutott. Ennek oka, hogy az ügyészség egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése miatt úgy tűnt, hogy az ügyészség munkáját megakasztotta a politika, egyes ügyekben mintha nem haladtak volna az eljárások. Ez a bizalmatlanság rávetült az egész ügyészség intézményére, az ott dolgozó több ezer ember munkájára is. Az ügyészség tekintélyét helyre kell állítani, hiszen ez az állam erejének tekintélye is.

Az ügyészség állapota ma rendkívül rossz, még a szervezet vezetői szerint is. Belső rivalizálás és zűrzavar érzékelhető

– mondta az államfő. Jelentős a bérfeszültség, szembetűnő az aránytalanság. Mélyreható és szükséges változások előtt állunk. A szervezetben megvan erre az erő, és erre biztosítani kell az anyagati kereteket is. Magyarországnak olyan állammá kell válnia is: ahol a közpénzekkel, a hatalommal való visszaélésnek következményei kell hogy legyenek. De ezt nem politikai hatalomnak, hanem a jogállamnak kell eldöntenie.

Mindennek nem politikai akaraton, hanem bizonyítékokon kell alapulnia. Jogállami eszközökkel kell eljárni azokkal szemben is, akik nem tisztelik a jogállamot

– fogalmazott.

Óva intem Önöket, hogy a nyilvánosság hatására döntsenek. Számos belső vizsgálat is folyik az ügyészségen. Tudatosan jutottam arra a döntésre, hogy belülről kell megváltoztatni az ügyészséget, mégpedig annak negyedik vonalából. Ezt kívülről vagy külflöldről nem lehet végrehajtani.

Olyan embert kerestem, aki ismeri belülről az ügyészség rendjét, nincs politikai elköteleződése, és aki számára a törvény az egyetlen igazodási pont.

Világos felelősségi viszonyokra van szükség, a szakmai ellenvélemények megvitatására. Kiemlet jelentősége lesz annak, hogy az ügyészség és a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal jól működjön együtt, a törvényesség alapján. Ennek a munkának törvényesen, és hangsúlyozom, megfélemlítéstől mentességre van szükség. Nem rivalizáló, prhuzamos intézményekre, hanem világos feladatkörű, együttműködő intézményekre van szükség.

Erős ügyészségre van szükség, ami szakmaiságot, függetlenséget, jogszabályi működést, pártatlanságot jelent. A döntés meghozatalánál az Országgyűlés tagjait arra kérem, hogy egy intézményről is gondolkodjon, arról, hogy nem személyekről, hanem pártatlan intézményekről is döntsenek, amelyek a magyar jogállamiság alapjai – fogalmazott.