Infostart.hu
eur:
364.56
usd:
325.42
bux:
144484.17
2026. november 6. péntek Lénárd
Nyitókép: Unsplash.com

Jócskán megnőtt a trópusi éjszakák száma Magyarországon – emlékszik, mennyi volt?

Magyarországon egyszerre erősödnek a klímaváltozás hatásai és az azokhoz való alkalmazkodást, illetve a kibocsátások mérséklését célzó folyamatok - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Klímaindikátorok Magyarországon című, frissen megjelent kiadványa.

A KSH interaktív kiadványa mintegy ötven látványos mutató segítségével szemlélteti az éghajlatváltozás legfontosabb hazai folyamatait, következményeit, valamint az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés terén elért eredményeket – közölte a hivatal.

A kiadvány megállapításait összegezve a közlemény kiemeli, hogy Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott. Az ország átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, gyakoribbá és hosszabbá váltak a hőhullámok, miközben évről évre nő a hőségnapok és a trópusi éjszakák száma.

A KSH adatai szerint

2000 előtt jellemzően legfeljebb 2-3 trópusi éjszakát (a napi minimum-hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá) regisztráltak évente, tavalyelőtt azonban már 16 ilyen éjszaka fordult elő országos átlagban.

A 2025-ös átmeneti visszaesés ellenére növekvő tendencia arra utal, hogy a nyári éjszakák melegedése fokozódik, ami kedvezőtlenül befolyásolja az emberek komfortérzetét, és növeli a hőhullámok okozta egészségügyi kockázatokat.

A hosszú távú tendenciák szintén egyértelműek: a nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett Magyarországon – mutat rá a kiadvány.

Az éghajlatváltozás a csapadékviszonyokban is megmutatkozik: miközben az éves csapadékmennyiség nem változott egyértelműen, annak időbeli eloszlása jelentősen átalakult. Az elmúlt több mint száz év során átlagosan 22 nappal csökkent a csapadékos napok száma, ugyanakkor ma már egyre gyakrabban fordul elő, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik.

A változó éghajlat hatásai különösen erősen jelennek meg a mezőgazdaságban. Az aszályok előfordulása és intenzitása növekszik, elsősorban az Alföldön, ahol az aszály továbbra is a legnagyobb károkat okozó természeti veszélyforrás. Emellett

a jégeső, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és a viharkárok jelentősége is egyre nagyobb.

A kiadvány a klímaváltozás egészségügyi következményeire is rámutat, kitér a nemzetközi összefüggésekre, vizsgálja a társadalmi összefüggéseket, ugyanakkor a kedvező folyamatokra is felhívja a figyelmet.

A teljes kiadvány elérhető a KSH oldalán.

Címlapról ajánljuk
„Klubtörténelmi mérkőzés volt” – értékelések a milánói Ferencváros-diadal után
0-2 a San Siróban!

„Klubtörténelmi mérkőzés volt” – értékelések a milánói Ferencváros-diadal után

A gólok és gólpasszok szolgáltatóit is megszólaltatta a mérkőzést közvetítő televízió, mind úgy vélekedtek, hogy összességében megérdemelt sikert aratott az Európa-liga őszi szakaszában a Ferencváros az AC Milan legendás stadionjában, a San Siróban. Kiderült, a Milan videóelemzői sem voltak képesek lekövetni, mi zajlik a meccsen, nem tudták segíteni a kispadot abban, hogyan tudna a sokszoros sztárgárda fordítani.

Ügynökakták – Videót tett közzé Lezsák Sándor

Az MDF alapítójának hírbe hozatala miatt a levéltár és a miniszterelnök is bocsánatot kért korábban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Bődületes rekordot robbantott a Mol - Újra kellett skáláznunk a grafikonokat

Bődületes rekordot robbantott a Mol - Újra kellett skáláznunk a grafikonokat

Nehéz szavakat találni arra, amit a Mol az idei harmadik negyedévben összehozott: az olajóriás történetének legerősebb negyedévét zárta, még a 2022-es energiaválság idején látott csúcsok is felül lettek múlva, több grafikonunkat is újra kellett skálázni, hogy kiférjenek a rekord összegek. Elsősorban a soha nem látott szintre emelkedő finomítói árrések és a megugró földgázárak hozták össze ezt az eredményt, a menetelést a finomítói kapacitáskiesés és az üzemanyagárakat érintő hatósági korlátozások sem tudták megfékezni. A számok mögött viszont van néhány fontos csavar: jelentős egyszeri tételek is javították az eredményt, egyes üzletágak továbbra is komoly nehézségekkel küzdenek, az októberi adatok pedig már arra utalnak, hogy a rendkívüli piaci környezet nem feltétlenül marad fenn tartósan. Mutatjuk a brutális rekordok hátterét, és azt is, hogy mi következhet most a Molnál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×