eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Grodno melletti, a lengyel és a litván határól néhány kilométerre fekvő katonai gyakorlótéren 2020. augusztus 22-én. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Nincs "ingyen" a világnak Fehéroroszország teljes elszigetelése

A Fehéroroszország elleni szankciók komoly csapást mérnek az ország műtrágyaexportőreire, viszont ez megdrágíthatja a termékeket az európai uniós gazdák számára is.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök döntése, hogy bombariadóra hivatkozva a földre kényszeríti az országa felett áthaladó Ryanair-gépet, majd elvitet a fedélzetéről egy ellenzéki újságírót, kiverte a biztosítékot a külvilágban.

Az Európai Unió szokatlanul gyorsan reagálva kitiltotta a Belavia fehérorosz légitársaságot a saját légteréből.

További szankciók is körvonalazódnak, melyek célja: fájdalmas csapást mérni a fehérorosz gazdaságra, és így kikényszeríteni az „Európa utolsó diktátorának”, vagy az orosz nyelvű szférában „bátykának” nevezett Lukasenka távozását.

Az egyik célpont a káliumműtrágya gyártása lehet, mivel ez a fehérorosz ipar egyik húzóágazata.

A Bloomberg szerint az új szankciók július elejére várhatók.

Viszont a Lukasenka, illetve országa gazdasága ellen tervezett csapást az európai uniós gazdák is megérezhetik – jegyezte meg a hírügynökség.

A Belaruszkálij a világon az egyik legnagyobb káliumexportőr vállalat, és a fehérorosz export 8,3 százalékát adja. A cég révén befolyó adóbevételek pedig az állami költségvetés 10 százalékát biztosítják és ez Lukasenka fő „keményvaluta-forrása” – írta a BBC.

A fehérorosz és európai cégek üzletelésének teljes tilalma ideiglenesen áremelkedéshez vezethet a műtrágyapiacon, mivel e keleti termékek elégítik ki az európai igények egynegyedét. Orosz elemzők szerint viszont

a helyzet gyorsan rendeződhet, mert mások – például a Forma-1-es csapatot is szponzoráló orosz Uralkali nevű cég – léphetnek a fehéroroszok helyére.

Egy ilyen kimenetel nem töltené el éppenséggel örömmel az autoriternek tartott kormányzatok – így Minszk és Moszkva – befolyását csökkenteni akaró nyugati vezetőket.

Lukasenka számára viszont fájdalmasak a szankciók: néhány hónapja „banditizmusnak” nevezte a gazdasága elleni nyugati fellépést, és azt mondta beosztottainak: „mutassuk ki a fogunk fehérjét” – idézi szavait a Newru.com orosz híroldal.

A Bloomberg szerint közben az EU a fehérorosz gazdaság olyan ágazatait próbálja majd büntetni, ahol az állami vállalatok dominálnak. A tagállamok hétfőn ítélték el Minszket és követelték nyilatkozatban a Ryanair-gépről leszállított Raman Protaszevics ellenzéki újságíró-aktivista és orosz barátnője szabadon engedését.

A Lukasenka hatalmát meghosszabbító és széles körben elcsaltnak tartott tavalyi elnökválasztás utáni zavargások kedveztek a Belaruszkálij külföldi riválisainak.

Az állami cégnél indult sztrájkok nyomán emelkedni kezdtek a rivális amerikai, német és kanadai műtrágyagyártók részvény-árfolyamai.

A világ vezető exportőre egyébként Kanada, amely a piac 40 százalékát birtokolja, őt követi az eddig 20 és fél százalékban részesedő Fehéroroszország és a 17 és fél százalékkal részesedő Oroszország.

Bár a külvilág úgy látja, hogy az egymás államában munkavállalási és lakhatási jogokat biztosító szövetségi szerződés miatt Minszk és Moszkva politikailag is teljesen egy követ fúj, korábban feszült volt a két ország káliumgyártóinak viszonya. Az Uralkali 2013-ban a fehéroroszok magánakciói miatt felbontotta a Belaruszkalijjal korábban fenntartott kartellt, mert olcsóbban tudott gyártani és nagyobb piaci szegmenst tudott megszerezni. Amerikai külpolitikai elemzők szerint most viszont arra készül, hogy felvásárolja a céget, ami szerintük a Fehéroroszország „puha annektálását” célzó lépések sorába illeszkedik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×