INFORÁDIÓ
2021. szeptember 17. péntek
Zsófia

brexit

ep

kereskedelem

boris johnson

Kamionok érkeznek a doveri kikötő bejáratához 2021. január 1-jén. Új szabályok léptek életbe a mai naptól az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak.

Kreatívan magyarázzák a brexit utáni kereskedelmet – az EU továbbra sem ratifikál

Az Európai Parlament már megint nem volt hajlandó időpontot mondani arra, hogy mikor hagyja jóvá a uniós–brit kereskedelmi szerződést. Közben egymásnak ellentmondó adatok jelennek meg a brexit utáni kétoldalú kereskedelemről.

Korábban úgy tűnt, hogy az Európai Parlament április végén ratifikálja a karácsonykor nagy nehezen kialkudott brexit utáni kereskedelmi egyezményt. A képviselők azonban visszadobták a labdát Boris Johnson brit miniszterelnöknek. Aki viszont korábban arról beszélt: mekkora lehetőség Nagy-Britanniának és a brit gazdaságnak megszabadulni a merev európai bürokráciától és kötöttségektől.

Az Európai Parlament most azt üzente Londonnak, hogy „további garanciákat” vár a Johnson-kormánytól az egyezmény „pragmatikus és teljes alkalmazásáról”.

Közben bár az Európai Parlament külügyi és kereskedelmi bizottsága szavaz a megállapodásról, a teljes képviselői testület továbbra is vár a ratifikálással.

Londonban brexitpárti képviselők és a brexit-párti média

arra sürgették Johnsont, hogy „mondja fel az alkut, ha Brüsszel továbbra is húzza az időt a jóváhagyással”.

Az Express című lap például azt írta, hogy olvasói 98 százaléka véli úgy, hogy a kormányfőnek fel kell mondania az egyezményt. A késlekedés miatt David Gove kabinetminiszer is bírálta az Európai Uniót.

Ugyanakkor ellentmondó adatok láttak napvilágot arról, hogy hogyan is alakul a brit–európai kereskedelem a brexit után. A brexitet támogató, konzervatív Telegraph kreatívan azt írta kedden, hogy februárban 47 százalékkal nőtt az unióba irányuló brit export. Viszont elismerte, hogy januárban éppenséggel 42 százalékkal esett. A Brit Statisztikai Hivatal viszont megjegyezte: úgy tűnik, jobbára sikerült áthidalni a januári élelmiszerszállítási gondokat, bár a kivitel szintje a brexit előtti idők egyharmadán áll.

Az Európai Unióból Nagy-Britanniába történő export ugyanakkor nem áll jól:

januárban 6,7 milliárd fonttal esett, februárban ebből a veszteségből csak 1,2 milliárdot sikerült ledolgozni.

Az adatokat sokféle képpen lehet értelmezni és a brexitellenes Independent azt emeli ki, hogy a brit exportcégek 41 százaléka jelezte: az első három hónapban visszaestek eladásai a kontinensen.

A Brit Kereskedelmi Kamara szerint ugyan a pandémia is tényező a forgalom csökkenésében, de sok cég szerint a brexit miatt késnek a szállítások, megnőttek a fuvarozási költséget és a bürokrácia. Az Independent idézte egy brit ruházati cég vezetőjét, aki szerint „drámai módon összeomlottak az eladásaik”, sok európai ügyfél „vonakodik attól, hogy az Egyesült Királyságból vásároljon”. Így cégük nem tudta megvalósítani azt a célt, hogy európai elosztóközponttá váljon.

Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Kapcsolódó hang

Kreatívan magyarázzák a brexit utáni kereskedelmet SZVETNIK
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018