eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: lng.hr

Magyarország számára is hozzáférhető lett a „szabadság gáz”

Kikötött az első amerikai cseppfolyósított gázt szállító tanker a horvátországi Krk Terminálnál, és ezzel Magyarország számára is fontos új energiaforrás vált hozzáférhetővé. De vajon Amerikában Joe Biden kormányzata ugyanolyan lelkes LNG-hívő lesz-e, mint Donald Trump volt?

Az újév első napján állt üzembe a horvátországi Krk-szigetnél létrehozott „úszó terminál”, amely a tankhajókon érkező, cseppfolyósított földgázt (LNG-t) változtatja vissza gázzá, hogy aztán azt csővezetékeken küldjék tovább Magyarországra, majd a kiépülő észak–déli gázfolyosón át Szlovákiába. Egy lengyel kikötőben létrehozott terminál jóvoltából pedig délre küldhetnek földgázt.

A horvát terminál évi 2,6 milliárd köbméter LNG-t tud visszagázosítani. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) hét éven át maximum 1 milliárd köbméternyi kapacitást, azaz az éves mennyiség több, mint egyharmadát kötötte le. Ennek nyomán első ízben fordul elő, hogy a magyar földgázigényeket cseppfolyósított földgázból is kielégítik.

A Standard and Poor’s Global nevű portál elemzése „stratégiainak” nevezi a magyar szerepvállalást és megemlíti: az MFGK vállalta, hogy kizárólag nyugati szállítóktól vásárol LNG-t, hogy így diverzifikálja az ország energiaforrásait, csökkentve a függőségét az orosz gáztól.

Az S&P idézte a magyar külügyminisztériumot, amely szerint

az ország szeretne kisebbségi részesedéshez jutni a horvát terminálban.

A portál júniusi anyaga szerint ugyanakkor az MFGK elismerte, hogy az orosz földgáz továbbra is kulcsfontosságú marad a magyar és regionális gázellátásban. Magyarország 2019-ben például 10,5 milliárd köbméter gázt vett a Gazpromtól, 42 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

A Newsru független orosz hírportál szerint felmerült, hogy a horvát LNG terminálról Ukrajnába is küldjenek majd földgázt, az ukrán és a magyar gázszállítási rendszer képviselői ilyen kapacitások létrehozásán dolgoznak.

A palagázból előállított LNG exportját emlékezetes módon bátorította Amerikában a távozó Trump-kormányzat, amely „szabadság gáznak” is nevezte a terméket, és 10 exportprojektet is jóváhagyott.

A Deutsche Welle szerint kétséges, hogy utódja, Joe Biden is ilyen lelkes lesz-e – ez ugyanis szembemehet klímavédelmi céljaival.

Biden jelezte, hogy korlátozni fogja a palagáz kitermeléséhez használt, rétegrepesztéses technológiát

és nullára szorítja le az energetikai szektor szén-dioxid-emisszióját.

Az amerikai LNG-export vezető cége, a Cheniere vezérigazgatója, Jack Fusco viszont azt mondta a Bloomberg hírügynökségnek, hogy szerinte a Biden-féle Fehér Ház nem fogja aláásni az ágazatot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×