Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: pixabay

WHO-figyelmeztetés: egy nagy hullám lesz

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a Covid-19 pandémia “egy nagy hullám”, és nem szezonális járvány. A szervezet ismét figyelmeztette az északi félteke országait, hogy “ne kényelmesedjenek el”, mert a járvány nem az influenza receptjét követi.

Kínosan ügyelnek az Egészségügyi Világszervezet illetékesei, hogy ne „hullámokként” emlegessék a világ egyes helyein megerősödő Covid-19 járványt. Az ok: ezzel azt sugallnák, hogy a fertőzések megugrását nem tudja kontrollálni az ember.

Holott, a szervezet üzenete az, hogy

összehangolt akcióval le lehet fékezni a járvány terjedését.

Kedden erre utalt a WHO szakértője, Margaret Harris, aki a 2014-es Ebola-járvány kezelésében szerzett tapasztalatokat.

Nem szezonális a vírus, továbbra is kerülni kell a tömeget

Harris egy genfi virtuális sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy

„az első hullámban vagyunk. Ez egy nagy hullám lesz. Kicsit ingadozik majd. Le kell szorítanunk, hogy csak bokáig érjen”.

Harris az Egyesült Államokban megnövekedett fertőzésekre utalva éberségre intett, és óvott a tömegrendezvények megtartásától és látogatásától.

„Az emberek még mindig évszakokban gondolkoznak.

Fel kell fognunk, hogy ez egy új vírus és másként viselkedik. Baj van a nyárral. Ez a vírus minden időjárást szeret”

– fejtegette.

Komplikálja-e a helyzetet a szezonális influenza?

A WHO-illetékes megemlítette: aggodalommal figyelik, hogy a Covid-19 járvánnyal párhuzamosan futnak majd a déli féltekén – az ottani tél idején - a szokásos szezonális influenza megbetegedések. Az Egészségügyi Világszervezet szoros figyelemmel követi a helyzet alakulását.

Laboratóriumi minták egyelőre nem utalnak sok influenzás esetre, ami arra enged következtetni, hogy a szokásosnál később kezdődik a hullám.

„Amikor növekszik a légúti megbetegedések száma, miközben már amúgy is nagyon nagyszámú légúti megbetegedéssel küzdünk, akkor az még nagyobb nyomás alá helyezi az egészségügyi ellátószolgálatot” – mondta Harris, aki arra sürgette az embereket, hogy oltassák be magukat az influenza ellen.

Fél éve élünk együtt a koronavírussal

A WHO főnöke, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz egy nappal korábban arról beszélt, hogy a pandémia egyre gyorsabban terjed, és

az elmúlt hat hét során megduplázódott a globális esetek száma.

Egyre nagyobb az aggodalom, hogy további európai országok jelentenek be majd korlátozásokat. Németországban, Franciaországban és Belgiumban kijárási tilalmakat és távolságtartási intézkedéseket vezettek be.

Csütörtökön lesz féléve, hogy a WHO pandémiának minősítette a később Covid-19 néven elhíresült betegség okozta járványt. Azóta több, mint 16 és félmillió megbetegedést regisztráltak világszerte és 663 ezren haltak meg. Közel tízmillió ember gyógyult fel a betegségből a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×