Felszolgálok, portások, takarítók, ápolók, építő- és feldolgozóipari munkások. Az európai uniós szabad mozgás nyomán Nagy-Britanniában munkát talált európaiak nagy része ilyen munkakörökben helyezkedett el.

A brexitet levezénylő brit kormány szerint azonban többé nem lesz rájuk szükség – legalábbis azokra nem, akik újonnan érkeznének.

Jövő januártól külföldi dolgozó csak állásajánlat birtokában érkezhet, jól kell beszélnie angolul és minimum 25 600 font várható éves fizetést kell felmutatnia

– ami az állások ismeretében máris kizáró tényező lehet.

„Többé nem lesz lehetőség az alacsonyan képzett dolgozók belépésére. A pontrendszer jóvoltából többféle módon jöhetnek ide az olyan dolgozók, akiknek képzettsége támogatja majd országunkat és gazdaságunkat. A hangsúlyt át kell tennünk az olcsó európai munkaerőről a technológiára és az automatizálásra” – mondta a bevándorlás kérdésében keményvonalasnak tartott, amúgy bevándorlók gyerekeként született Priti Patel belügyminiszter.

A belépőknek ugyanis

70 pontot kell elérniük az új rendszerben.

A belügyminisztérium által jóváhagyott munkaadó állásajánlata ebből 20 pontot ér. További 20 pont, ha az ajánlat „a szükséges szakképzettségi szintnek megfelelő”. Az angol nyelvtudás 10 pontot ér – és ekkor még csak 50 pontnál tart a jelentkező. Ha jövőbeli fizetése megfelel a feltételnek, akkor eléri a 70 pontot. Segítség lehet, ha hiányszakmában keres állást, mert akkor további 20 pontot szerezhet vagy, ha valamivel kevesebb éves fizetésre számít, mint a feltételben megszabott, mert még így is hozzájuthat 10 ponthoz.

A jelenlegi hiányszakmák között az egészségügyi dolgozókat, mérnököket, tudósokat, tanárokat és technológiai ágazatok dolgozóit említik. Gyorsított eljárásban kaphatnak vízumot a külföldi orvosok és nővérek. A magasabban képzettek esetében a PhD-fokozat extra 10 pontot, a technológiai, mérnöki és matematikai PhD-fokozat pedig extra 20 pontot ér – ezek a dolgozók azonban amúgy is nagyobb fizetésre számíthatnak.

A brit munkaadók számára komoly sokk lesz az új rendszer,

mert a 2004-es EU-bővítés óta megszokták, hogy nagyszámú uniós dolgozó között válogathatnak. Szervezeteik ismételten arra figyelmeztetnek: nem lesz elég ember, aki betakarítsa a termést, ellássa a betegeket és időseket, valamint felszolgálja az ételt a világ ötödik legnagyobb gazdaságának számító országban. Egyedül a brit zöldség- és gyümölcstermesztők 80 ezer uniós idénymunkást alkalmaznak évente, de az új rendszerben csak 10 ezer embert hozhatnak be. A brit vendéglátó ágazat érdekvédelmi szövetsége

„katasztrófális” hatásokra számít.

Skóciában a halfeldolgozók nagyban támaszkodnak az uniós dolgozókra és a munkaadók elismerik: saját polgáraik úgy nőttek fel, hogy már más állásokra pályáznak. „Egy robottal nem lehet helyettesíteni egy kagylókat szétvágó vagy halfiléző embert” – mondta az egyik cég képviselője.