Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke beszél a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségen a budapesti Magyarság Házában 2017. június 2-án. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Tamás

Átléptek az elmúlt 10 év árnyékain a szlovákiai magyar pártok

Szerda délben az MKP pozsonyi székházában aláírta a parlamenti választás előtti együttműködésre vonatkozó megállapodást az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás. A politikai tömörülések a Magyar Közösségi Összefogás nevű választási párt listáján mérettetik meg magukat. Az MKP elnöke történelmi lépésnek nevezte az egyezséget. A Bugár Béla vezette Híd nincs szövetségre lépett szlovákiai magyar pártok között.

„Az MKP már az európai parlamenti választás után megfogalmazta az egységben a jövő szlogenjét azzal a céllal, hogy valamennyi magyar párt egy listán induljon a jövő februári parlamenti választáson, ennek a jegyében zajlottak az elmúlt hónapok” – jelentette ki Menyhárt József az MKP székházában megtartott sajtótájékoztatón. Menyhárt szerint történelmi lépésről van szó. Úgy fogalmazott, „nem volt könnyű átlépni az elmúlt 10 év árnyékain, de a három párt összefogásával egy hiteles magyar lista állt össze.”

Simon Zsolt, a Magyar Fórum vezetője kiemelte, hogy a kormányváltás mellett kötelezték el magukat. Kizárta a Smerrel, az SNS-szel, Marian Kotleba és Štefan Harabin pártjával való együttműködést. „NATO- és Európa-párti politikát kívánunk folytatni, olyan politikát, amely nem szövetkezik a rosszal, és olyat, amely miatt nem kell szégyenkeznie a szlovákiai magyaroknak” – jelentette ki. A korábban az MKP-ban és a Híd színeiben is politizáló Simon elmondta, a közös lista érdekében mind

a három párt több kompromisszumot is kötött, de elveiket és értékeiket, egyik sem adta fel.

Az Összefogás elnöke arra emlékeztetett, hogy Szlovákiában eddig azok a kormányok voltak sikeresek, amelyekben szerepet kaptak a magyarok. Mózes Szabolcs kiemelte, hogy ők új arcokat hoztak a listára. Arról beszélt, a közvélemény-kutatások azt mutatják, a magyar politikum nélkül nem lehet kormányváltást elérni. Hangsúlyozta, hogy a magyar érdekképviselet Szlovákiában mindig a demokratizálódás oldalán állt.

A listás helyeket 60-20-20 százalékban osztották el, ugyanilyen arányban finanszírozzák a kampányt is. Ez azt jelenti, hogy az MKP a teljes kampányköltség 60 százalékát, a másik két párt 20-20 százalékot vállal magára.

A Magyar Közösségi Összefogás listáját Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke vezeti.

Úgy fogalmazott, a választási pártot ugyan három tömörülés alkotja, de mindhárman egy csapatban, egy közösségben gondolkodnak.

A pártok vagy saját forrásból, vagy kölcsönből finanszírozzák majd közös kampányukat. Ezen kívül közös választási programot alkotnak. Ha a formáció bejut a törvényhozásba, a három pártelnökből álló delegáció tárgyal majd a többi párttal egy esetleges kormánykoalícióba lépésről. A parlamentben a három párt képviselői közös frakciót alkotnának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×