Infostart.hu
eur:
389.48
usd:
335.82
bux:
122655.67
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke beszél a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségen a budapesti Magyarság Házában 2017. június 2-án. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Tamás

Átléptek az elmúlt 10 év árnyékain a szlovákiai magyar pártok

Szerda délben az MKP pozsonyi székházában aláírta a parlamenti választás előtti együttműködésre vonatkozó megállapodást az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás. A politikai tömörülések a Magyar Közösségi Összefogás nevű választási párt listáján mérettetik meg magukat. Az MKP elnöke történelmi lépésnek nevezte az egyezséget. A Bugár Béla vezette Híd nincs szövetségre lépett szlovákiai magyar pártok között.

„Az MKP már az európai parlamenti választás után megfogalmazta az egységben a jövő szlogenjét azzal a céllal, hogy valamennyi magyar párt egy listán induljon a jövő februári parlamenti választáson, ennek a jegyében zajlottak az elmúlt hónapok” – jelentette ki Menyhárt József az MKP székházában megtartott sajtótájékoztatón. Menyhárt szerint történelmi lépésről van szó. Úgy fogalmazott, „nem volt könnyű átlépni az elmúlt 10 év árnyékain, de a három párt összefogásával egy hiteles magyar lista állt össze.”

Simon Zsolt, a Magyar Fórum vezetője kiemelte, hogy a kormányváltás mellett kötelezték el magukat. Kizárta a Smerrel, az SNS-szel, Marian Kotleba és Štefan Harabin pártjával való együttműködést. „NATO- és Európa-párti politikát kívánunk folytatni, olyan politikát, amely nem szövetkezik a rosszal, és olyat, amely miatt nem kell szégyenkeznie a szlovákiai magyaroknak” – jelentette ki. A korábban az MKP-ban és a Híd színeiben is politizáló Simon elmondta, a közös lista érdekében mind

a három párt több kompromisszumot is kötött, de elveiket és értékeiket, egyik sem adta fel.

Az Összefogás elnöke arra emlékeztetett, hogy Szlovákiában eddig azok a kormányok voltak sikeresek, amelyekben szerepet kaptak a magyarok. Mózes Szabolcs kiemelte, hogy ők új arcokat hoztak a listára. Arról beszélt, a közvélemény-kutatások azt mutatják, a magyar politikum nélkül nem lehet kormányváltást elérni. Hangsúlyozta, hogy a magyar érdekképviselet Szlovákiában mindig a demokratizálódás oldalán állt.

A listás helyeket 60-20-20 százalékban osztották el, ugyanilyen arányban finanszírozzák a kampányt is. Ez azt jelenti, hogy az MKP a teljes kampányköltség 60 százalékát, a másik két párt 20-20 százalékot vállal magára.

A Magyar Közösségi Összefogás listáját Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke vezeti.

Úgy fogalmazott, a választási pártot ugyan három tömörülés alkotja, de mindhárman egy csapatban, egy közösségben gondolkodnak.

A pártok vagy saját forrásból, vagy kölcsönből finanszírozzák majd közös kampányukat. Ezen kívül közös választási programot alkotnak. Ha a formáció bejut a törvényhozásba, a három pártelnökből álló delegáció tárgyal majd a többi párttal egy esetleges kormánykoalícióba lépésről. A parlamentben a három párt képviselői közös frakciót alkotnának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Feltartóztathatatlan az AfD – már Németország nyugati felében is

Megalakulása óta szinte töretlen a radikális jobboldalinak tartott AfD szárnyalása. A két nyugati tartományban márciusban tartott helyi parlament választásokon az ellenzéki párt megduplázta eredményét, de a java az elemzők szerint szeptemberben, a keleti tartományokban tartandó választásokon következhet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Kiszámolták a vészforgatókönyvet, sötét hónapok várnak Európára

Kiszámolták a vészforgatókönyvet, sötét hónapok várnak Európára

Az amerikai-iráni tárgyalások ellentmondásossága, valamint a hírek ellenére folytatódó légicsapások arra utalnak, hogy nincs még a láthatáron a közel-keleti háború lecsillapodása. A konfliktus miatt tartósan magasan ragadt energiaárak egyre mélyebb válsággal fenyegetik Európát, melynek legújabb bizonyítékát az Európai Központi Bank (EKB) friss növekedési és inflációs előrejelzései adták. A jegybank már konzervatívabb becslésében is nagyot gyorsuló inflációt, valamint érezhetően lassuló gazdasági növekedést jósol 2026-ra, az extrémebb forgatókönyvek alapján azonban akár 2022 szelleme is megelevenedhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×