eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke beszél a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségen a budapesti Magyarság Házában 2017. június 2-án. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Tamás

Átléptek az elmúlt 10 év árnyékain a szlovákiai magyar pártok

Szerda délben az MKP pozsonyi székházában aláírta a parlamenti választás előtti együttműködésre vonatkozó megállapodást az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás. A politikai tömörülések a Magyar Közösségi Összefogás nevű választási párt listáján mérettetik meg magukat. Az MKP elnöke történelmi lépésnek nevezte az egyezséget. A Bugár Béla vezette Híd nincs szövetségre lépett szlovákiai magyar pártok között.

„Az MKP már az európai parlamenti választás után megfogalmazta az egységben a jövő szlogenjét azzal a céllal, hogy valamennyi magyar párt egy listán induljon a jövő februári parlamenti választáson, ennek a jegyében zajlottak az elmúlt hónapok” – jelentette ki Menyhárt József az MKP székházában megtartott sajtótájékoztatón. Menyhárt szerint történelmi lépésről van szó. Úgy fogalmazott, „nem volt könnyű átlépni az elmúlt 10 év árnyékain, de a három párt összefogásával egy hiteles magyar lista állt össze.”

Simon Zsolt, a Magyar Fórum vezetője kiemelte, hogy a kormányváltás mellett kötelezték el magukat. Kizárta a Smerrel, az SNS-szel, Marian Kotleba és Štefan Harabin pártjával való együttműködést. „NATO- és Európa-párti politikát kívánunk folytatni, olyan politikát, amely nem szövetkezik a rosszal, és olyat, amely miatt nem kell szégyenkeznie a szlovákiai magyaroknak” – jelentette ki. A korábban az MKP-ban és a Híd színeiben is politizáló Simon elmondta, a közös lista érdekében mind

a három párt több kompromisszumot is kötött, de elveiket és értékeiket, egyik sem adta fel.

Az Összefogás elnöke arra emlékeztetett, hogy Szlovákiában eddig azok a kormányok voltak sikeresek, amelyekben szerepet kaptak a magyarok. Mózes Szabolcs kiemelte, hogy ők új arcokat hoztak a listára. Arról beszélt, a közvélemény-kutatások azt mutatják, a magyar politikum nélkül nem lehet kormányváltást elérni. Hangsúlyozta, hogy a magyar érdekképviselet Szlovákiában mindig a demokratizálódás oldalán állt.

A listás helyeket 60-20-20 százalékban osztották el, ugyanilyen arányban finanszírozzák a kampányt is. Ez azt jelenti, hogy az MKP a teljes kampányköltség 60 százalékát, a másik két párt 20-20 százalékot vállal magára.

A Magyar Közösségi Összefogás listáját Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke vezeti.

Úgy fogalmazott, a választási pártot ugyan három tömörülés alkotja, de mindhárman egy csapatban, egy közösségben gondolkodnak.

A pártok vagy saját forrásból, vagy kölcsönből finanszírozzák majd közös kampányukat. Ezen kívül közös választási programot alkotnak. Ha a formáció bejut a törvényhozásba, a három pártelnökből álló delegáció tárgyal majd a többi párttal egy esetleges kormánykoalícióba lépésről. A parlamentben a három párt képviselői közös frakciót alkotnának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×