Szinte naponta el lehet mondani a brit belpolitikai és uniós helyzetről, de a közhely kedden fokozottan is igaz lett: azzal, hogy törvénysértőnek nyilvánította a londoni parlamenti ülésszak lezárását a brit legfelsőbb bíróság és megsemmisítette az arról hozott döntést, új helyzet állt elő.

Ismert, Boris Johnson brit miniszterelnök öt hétre a parlament felfüggesztését kérte a királynőtől, ő pedig formális kötelességének eleget téve az engedélyt megadta erre. Miután viszont a brit legfelsőbb bíróság kimondta ennek törvénytelenségét, a helyzet kulcsa - az első hírek szerint - a házelnök kezébe került, az ő feladata egyeztetni a pártokkal, hogy mikor hívják össze a parlamentet. John Bercow pedig lépett is: szerdán 12:30-ra hívta össze az ülést.

'The House of Commons will resume at 11.30am tomorrow' says Commons speaker, John Bercow.

Get the latest updates on the Supreme Court's decision here: https://t.co/sAuKzXznI2 pic.twitter.com/O7HjJnWzBF

— Sky News (@SkyNews) 2019. szeptember 24.

Feledy Botond, az InfoRádióban nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a döntés indoklása és konszenzusossága egyaránt nagyon érdekes.

"Az indoklás úgy szól, hogy

nemzeti krízis idején, mint amilyen a brexit, indoklás nélkülinek tekinti a legfelsőbb bíróság mind a tizenegy tagja ezt a felfüggesztést, éppen ezért törvénytelennek is.

Úgy is mondhatjuk, hogy a Boris Johnson kormánya által adott indoklás, miszerint a királynőnek a beszéd előkészítéséhez van szükség az öt hétre, ezt nem tekintették kellő súlyúnak ahhoz képest, hogy milyen hosszú időre függesztették fel a parlament működését" - magyarázta Feledy Botond.

A parlamenti ülésszakok lezárását formailag a királynő rendeli el, de a mindenkori kormány döntésére, ezért adódik a kérdés,

Boris Johnson félrevezette-e a királynőt.

"Ez egy nagyon izgalmas jogi határkérdés lesz. A mostani legfelsőbb bírósági döntés két dolgot mond ki: a tanács, amit adott a királynőnek, az törvénytelen volt, de azt nem állapítják meg, hogy szándékosság vagy gondatlanság áll mögötte. Másrészt

megsemmisítették azt a minisztertanácsi határozatot, ami magának a parlament felfüggesztésének a királynői jóváhagyásával való elrendelését jelenti, visszamenőleg.

Ez tehát azt jelenti, hogy olyan, mintha a felfüggesztés meg sem történt volna" - tette hozzá.

Ennek eredményeképp a parlamenti ülésszak folytatódik. De hogyan, mikor és hogyan befolyásolhatja ez a brexitmenetrendet?

"Minden befolyásolja.

Itt két nagy csata zajlik. Az egyik, hogy a kormányzat hogyan tudja a parlamentnek azt a törvényét megkerülni, hogy a megállapodás nélküli brexit tilos, a másik, hogy vajon lesz-e előre hozott választás,

ha igen, az október 31. előtt vagy után lesz" - fejtegette Feledy Botond, aki szerint Johnsonék taktikája egy nagyon korai előre hozott választással számolhatott, még a kilépés előtti dátummal, míg a Munkáspárt ezt a következő hónapokra tenné azok után, hogy Johnsont belekényszerítették egy olyan helyzetbe, hogy meghosszabbodjon a brit EU-tagság.

Hogy Johnson politikai sorsára milyen hatással lehet a legfelsőbb bírósági döntés, arról Feledy úgy vélekedett, "felmérhetetlen szakaszba jutottunk", ami akár olajat is önthet a tűzre Boris Johnson híveinél.

Boris Johnson a parlament felfüggesztésével egyébként gyakorlatilag kiiktatta a ház beleszólását a a folyamatokba a brexithatáridőig (október 31.) eltelő időszakban. A miniszterelnök álláspontja az, hogy a határnapon országát mindenképpen kilépteti az Európai Unióból.