eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A brit parlament felvételén Boris Johnson miniszterelnök felszólal a törvényhozás alsóházi vitájában Londonban 2019. szeptember 25-én. Ezen a napon ismét összeült a parlament, mert a legfelsőbb bíróság előző nap ismertetett végzésében törvénysértőnek és semmisnek mondta ki a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott kormányzati döntést, amelyet Johnson kezdeményezésére hagyott jóvá II. Erzsébet királynő. A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes határnapja október 31.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Boris Johnson heccelte a kiakadt képviselőket

Dühös jelenetek zajlottak a brit alsóházban egy nappal azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság törvénysértőnek mondta ki parlament felfüggesztését. Míg az ellenzéki képviselők Johnson kormányfőt ostorozták, addig ő heccelődve felszólította őket: rendezzenek bizalmi szavazást ellene.

Össztűz zúdult Boris Johnsonra a szerdán újra összeült brit parlamentben. Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságától kapott pofon ellenére azonban a kormányfő harcias hangulatban érkezett.

„Hajrá, hajrá!” - mondta többször, hevesen gesztikulálva, arra szólítva fel az ellenzéket, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást ellene. A kormány bukása előrehozott választáshoz vezetne, amely Johnson szerint megtörné a parlamenti patthelyzetet azzal, hogy a brexitpárti képviselők kerülnének túlsúlyba.

Az ellenzéki pártok vezetői viszont nem haraptak rá a csalira. Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére ugyan lemondásra szólította fel Johnsont, de a bizalmatlansági indítvány elmaradt. Helyette ő és mások is azt mondták: akkor mennek bele az előrehozott választások ötletébe, ha Johnson kizárja az október végi, szabályozatlan brexit lehetőségét.

„Ha választást akar, tolja ki a brexithatáridőt”

– közölte vele a feltételt.

Közben a képviselők azt kántálták: „Mondjon le, mondjon le!”.

Az előzmény az, hogy Johnson mindenáron le akarja vezényelni a kilépést és ezért II. Erzsébet királynő szentesítésével öt hétre bezáratta a parlamentet. A Legfelsőbb Bíróság keddi döntése szerint ezzel törvényt sértett, bírálói szerint pedig hazudott az uralkodónak, arról, hogy miért is kérte a szünetet.

Az újra összeült alsóházban Johnson azt kiabálta az ellenzékieknek és saját pártja lázadóinak, hogy vagy „félreáll ez a parlament és hagyja a kormánynak végrehajtani a brexitet, vagy bizalmi szavazást kér és végre szembenéz a választók ítéletével. „Én nem fogom elárulni a népet” – mondta, megpróbálva úgy beállítani ellenfeleit, mint akik szembemenve a népszavazási eredmény óhajával, le akarnák állítani a brexitet.

A miniszterelnök azzal is hergelte a képviselőket, hogy „humbugnak” nevezte, hogy szerintük uszító hangnemben beszélt, amikor „árulást és behódolást” emlegetett. Azt is közölte: bár tiszteli a bíróságokat – amelyekhez az ellenzéke „szaladt” - , de nem ért egyet a most ellene hozott döntéssel.

Geoffrey Cox igazságügyi miniszter, aki vezető jogi méltóságként már többször jogi érvekkel támogatta meg a keménybrexit-pártiak irányvonalát,

„halottnak” titulálta a jelenlegi parlamentet és gyáváknak az ellenzékieket.

Elismerte ugyanakkor, hogy a kormány tiszteletben fogja tartani azt a törvényt, hogy a brexithatáridő kitolását kell kérni, ha október 31-ig nem sikerül az EU-val új alkut kötni a kilépésről.

Johnson továbbra is azt állítja, hogy az október közepi uniós csúcsig tető alá tudja hozni az egyezményt, annak ellenére, hogy uniós vezetők eddig sorra „elégtelennek” nevezték az elképzeléseit.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×