Infostart.hu
eur:
378.62
usd:
321.85
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Összetorlódott járművek araszolnak az M7-es autópálya Budapest felé vezető oldalán, a töreki pihenőhely közelében, ahol a rendőrség és társszervei teljes kitereléses közlekedésrendészeti ellenőrzést tartanak.
Nyitókép: MTI Fotó: Varga György

Megúszhatják az autósok, ha külföldön nem fizetnek sztrádadíjat

A be nem fizetett autópályadíjak behajthatósága, az uniós fejlesztési alapok és egy új, Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot átszelő gyorsvasút volt a témája a V4-ek közlekedési szakpolitikusainak pozsonyi találkozóján. A tervek szerint egy teljesen új vasúti pályát fognak építeni, amelyen a vonatok óránkénti 300 kilométer körüli sebességgel közlekednek majd.

Nemcsak a négy visegrádi országnak jelent gondot a be nem fizetett autópályadíj, hanem az Európai Unió összes tagállamának. A V4-ek a rendelkezésre álló 30 hónap helyett sokkal rövidebb időn belül szeretnék behajthatóvá tenni a külföldiek által be nem fizetett sztrádadíjakat. Érsek Árpád, Szlovákia közlekedési minisztere megemlítette az Eucarist rendszert, amely lehetőséget nyújt az országoknak, hogy megosszák a gépjármű- és vezetői engedély nyilvántartási információikat, ám ennek struktúrája még mindig nem tökéletes, mert

az autópályadíjak határon túli behajthatósága továbbra sem tisztázott.

„Büntethetnek már a gyorshajtásért, vezetés közbeni telefonálásért. Ezért átküldhetik a számlát egyik országból a másikba, de azért még nem, ha valaki nem fizeti be az autópályadíjat” – mondta Érsek Árpád.

A keddi találkozón egy nyilatkozatot is aláírtak, melyben a négy visegrádi tagország közlekedésügyi szakpolitikusai egy, a négy fővárost összekötő gyorsvasút kiépítésének a szándékát is deklarálták. A nyomvonalról, a felhasználható technológiáról szakértői egyeztetések zajlanak, így az építkezés pontosabb határidejét egyelőre nem tudták meghatározni. Érsek Árpád azonban hozzátette: a gyorsvasút felveheti a versenyt a légi közlekedéssel is, főleg annak köszönhetően, hogy a repülőterektől eltérően a vasútállomások a városközpontokban találhatók. Az építkezést részben uniós támogatásból valósítanák meg.

„Fontos látni, hogy Közép-Európa történelmi és gazdasági összekötése ilyen projektek keretében is bemutatható, másrészt igényel is ilyen projekteket és programokat.

A gyorsvasút még szorosabbá tudná tenni a visegrádi országok együttműködését”

– tette hozzá Schanda Tamás János a magyar kormány uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

A partnerek beszéltek a 2021-2028-as időszak uniós támogatásairól is. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a gazdasági ágazatok fejlődése szempontjából elengedhetetlen az infrastruktúrafejlesztés. „Rendkívül fontos, hogy az unió sikeres gazdasági vívmányai, mint például a kohéziós politika, továbbra is érvényben maradjanak” – fogalmazott a magyar államtitkár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×