eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Összetorlódott járművek araszolnak az M7-es autópálya Budapest felé vezető oldalán, a töreki pihenőhely közelében, ahol a rendőrség és társszervei teljes kitereléses közlekedésrendészeti ellenőrzést tartanak.
Nyitókép: MTI Fotó: Varga György

Megúszhatják az autósok, ha külföldön nem fizetnek sztrádadíjat

A be nem fizetett autópályadíjak behajthatósága, az uniós fejlesztési alapok és egy új, Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot átszelő gyorsvasút volt a témája a V4-ek közlekedési szakpolitikusainak pozsonyi találkozóján. A tervek szerint egy teljesen új vasúti pályát fognak építeni, amelyen a vonatok óránkénti 300 kilométer körüli sebességgel közlekednek majd.

Nemcsak a négy visegrádi országnak jelent gondot a be nem fizetett autópályadíj, hanem az Európai Unió összes tagállamának. A V4-ek a rendelkezésre álló 30 hónap helyett sokkal rövidebb időn belül szeretnék behajthatóvá tenni a külföldiek által be nem fizetett sztrádadíjakat. Érsek Árpád, Szlovákia közlekedési minisztere megemlítette az Eucarist rendszert, amely lehetőséget nyújt az országoknak, hogy megosszák a gépjármű- és vezetői engedély nyilvántartási információikat, ám ennek struktúrája még mindig nem tökéletes, mert

az autópályadíjak határon túli behajthatósága továbbra sem tisztázott.

„Büntethetnek már a gyorshajtásért, vezetés közbeni telefonálásért. Ezért átküldhetik a számlát egyik országból a másikba, de azért még nem, ha valaki nem fizeti be az autópályadíjat” – mondta Érsek Árpád.

A keddi találkozón egy nyilatkozatot is aláírtak, melyben a négy visegrádi tagország közlekedésügyi szakpolitikusai egy, a négy fővárost összekötő gyorsvasút kiépítésének a szándékát is deklarálták. A nyomvonalról, a felhasználható technológiáról szakértői egyeztetések zajlanak, így az építkezés pontosabb határidejét egyelőre nem tudták meghatározni. Érsek Árpád azonban hozzátette: a gyorsvasút felveheti a versenyt a légi közlekedéssel is, főleg annak köszönhetően, hogy a repülőterektől eltérően a vasútállomások a városközpontokban találhatók. Az építkezést részben uniós támogatásból valósítanák meg.

„Fontos látni, hogy Közép-Európa történelmi és gazdasági összekötése ilyen projektek keretében is bemutatható, másrészt igényel is ilyen projekteket és programokat.

A gyorsvasút még szorosabbá tudná tenni a visegrádi országok együttműködését”

– tette hozzá Schanda Tamás János a magyar kormány uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

A partnerek beszéltek a 2021-2028-as időszak uniós támogatásairól is. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a gazdasági ágazatok fejlődése szempontjából elengedhetetlen az infrastruktúrafejlesztés. „Rendkívül fontos, hogy az unió sikeres gazdasági vívmányai, mint például a kohéziós politika, továbbra is érvényben maradjanak” – fogalmazott a magyar államtitkár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×