Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
New York, 2012. május 17.A Facebook internetes közösségi oldal logója látható a technológiai részvényeket forgalmazó elektronikus tőzsde, a Nasdaq indexének alakulását mutató elektronikus kijelzőn New Yorkban 2012. május 17-én. A világ legnagyobb közösségi oldalát üzemeltető társaság, a Facebook 25 százalékkal több elsődleges kibocsátású részvényt dob piacra, mint amennyit eredetileg tervezett. Összesen 421 millió részvényt kívánnak eladni a korábban jelzett 337 millió helyett. A Facebook várhatóan május 18-án vezeti be részvényeit a tőzsdére. (MTI/EPA/Andrew Gombert)
Nyitókép: MTI/EPA/Andrew Gombert

Társalapítója szerint fel kell darabolni a Facebookot, mert túl nagy a hatalma

Fel kell darabolni a Facebookot – ezt a véleményt fogalmazta meg a közösségi médium társalapítója, Chris Hughes egy brutálisan kritikus véleménycikkben. Szerinte a közösségi oldal „példátlan hatalomra tett szert”, ami már szembemegy az amerikai ideállal.

Mark Zuckerberg, a Facebook tulajdonosa túl nagy hatalomra tett szert, ezért cégét fel kéne darabolni. Ezt nem más sürgette, mint a fenomenálisan sikeressé vált közösségi médium társalapítója, Chris Hughes.

Zuckerberg egykori társa a New York Times-ba írt egy brutálisan támadó hangvételű véleménycikket. Ebben azt fejtegeti, hogy a Facebook főnök befolyása „messze meghaladja bármely más vezetőét a privátszektorban és a kormányban egyaránt”. Ez már „példátlan” és „nem-amerikai” – írta.

Hughes ezek után elismeri, hogy egykori társa „emberi lény, kedves és jó ember, de éppen emberi mivolta teszi annyira problémássá korlátok nélküli hatalmát... mérges vagyok, hogy a növekedésre történő összpontosítással kattintásokra cserélte le a biztonságot és a civilizált magatartást”.

A társalapító – nem tudni, hogy irigységből-e – bírálja azt, ahogy Zuckerberg megerősítette hatalmát és képes volt külső ellenőrzés nélkül megváltoztatni a világ működését.

„Három alap-platformot irányít a kommunikáció világában: a Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot. Ezeket több milliárd ember használja naponta. A Facebook igazgatótanácsa inkább tanácsadó bizottság, mint ellenőrzőszerv, mert Mark birtokolja a döntéshozó részvények 60%-t” – írja.

Ezzel szerinte Zuckerberg egyedül dönthet arról, hogyan alakítsa a Facebook algoritmusait és ezáltal mit lássanak az emberek a hírfolyamban, milyen személyes biztonsági beállításaik legyenek és milyen üzeneteket kapjanak meg. Ő határozza meg, mi az uszító szöveg és mi az, ami csak sértő, mi az erőszakos tartalom és ha akarja, megszüntethet egy versenytársat azzal, hogy kivásárolja, blokkolja vagy lemásolja”.

Hughes – beállva azok sorába, akik szerint a közösségi média döntően befolyásolja az emberek gondolkodását és informálódását - elismerte saját, és a korai Facebook-gárda felelősségét is abban, hogy nem tettek eleget azért, hogy az oldallal ne lehessen visszaélni „kultúránk megváltoztatása, a választások befolyásolása érdekében”.

De hogyan lehet ezt a hatalmat most korlátozni? Szerinte úgy, hogy a kormánynak közbe kell lépnie és fel kell darabolnia a Facebookot.

Érvényteleníteni kell az Instagram és a WhatsApp 2012-es megvásárlását és azoknak független cégekké kell válniuk. „A kormánynak ez szinte semmibe se kerülne, viszont sok ember profitálna belőle” – írja, és az amerikai történelmet sajátosan értelmezve kifejti azt is: „nemzetünk hagyománya a monopóliumok korlátozása, legyenek bármennyire is jóindulatúak azok vezetői”.

A Facebook erre azzal válaszolt, hogy "a törvényhozók által kész átláthatóbbá tenni működését, de egy sikeres amerikai cég feldarabolása nem az a mód, ahogy az átláthatóságot biztosítani lehet.

Ehhez új szabályokat kell lefektetni az interneten és ezért találkozik a héten Mark Zuckerberg kormányilletékesekkel” – írta válaszában Nick Clegg, a Facebook alelnöke, a brit Liberális Demokrata párt volt vezére és egykori brit miniszterelnökhelyettes.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: amikor Magyarország nem a maga ura, mindig ráfázik

A békepárti országjárás Kecskeméten folytatódott szombaton, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt Csiszár Jenő kérdezte. Az esemény a jelenlegi világ-és belpolitikai helyzetre, a békepárti álláspont kiemelt szerepére és Magyarország biztonsági érdekeire koncentrált.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×