eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
New York, 2012. május 17.A Facebook internetes közösségi oldal logója látható a technológiai részvényeket forgalmazó elektronikus tőzsde, a Nasdaq indexének alakulását mutató elektronikus kijelzőn New Yorkban 2012. május 17-én. A világ legnagyobb közösségi oldalát üzemeltető társaság, a Facebook 25 százalékkal több elsődleges kibocsátású részvényt dob piacra, mint amennyit eredetileg tervezett. Összesen 421 millió részvényt kívánnak eladni a korábban jelzett 337 millió helyett. A Facebook várhatóan május 18-án vezeti be részvényeit a tőzsdére. (MTI/EPA/Andrew Gombert)
Nyitókép: MTI/EPA/Andrew Gombert

Társalapítója szerint fel kell darabolni a Facebookot, mert túl nagy a hatalma

Fel kell darabolni a Facebookot – ezt a véleményt fogalmazta meg a közösségi médium társalapítója, Chris Hughes egy brutálisan kritikus véleménycikkben. Szerinte a közösségi oldal „példátlan hatalomra tett szert”, ami már szembemegy az amerikai ideállal.

Mark Zuckerberg, a Facebook tulajdonosa túl nagy hatalomra tett szert, ezért cégét fel kéne darabolni. Ezt nem más sürgette, mint a fenomenálisan sikeressé vált közösségi médium társalapítója, Chris Hughes.

Zuckerberg egykori társa a New York Times-ba írt egy brutálisan támadó hangvételű véleménycikket. Ebben azt fejtegeti, hogy a Facebook főnök befolyása „messze meghaladja bármely más vezetőét a privátszektorban és a kormányban egyaránt”. Ez már „példátlan” és „nem-amerikai” – írta.

Hughes ezek után elismeri, hogy egykori társa „emberi lény, kedves és jó ember, de éppen emberi mivolta teszi annyira problémássá korlátok nélküli hatalmát... mérges vagyok, hogy a növekedésre történő összpontosítással kattintásokra cserélte le a biztonságot és a civilizált magatartást”.

A társalapító – nem tudni, hogy irigységből-e – bírálja azt, ahogy Zuckerberg megerősítette hatalmát és képes volt külső ellenőrzés nélkül megváltoztatni a világ működését.

„Három alap-platformot irányít a kommunikáció világában: a Facebookot, az Instagramot és a WhatsAppot. Ezeket több milliárd ember használja naponta. A Facebook igazgatótanácsa inkább tanácsadó bizottság, mint ellenőrzőszerv, mert Mark birtokolja a döntéshozó részvények 60%-t” – írja.

Ezzel szerinte Zuckerberg egyedül dönthet arról, hogyan alakítsa a Facebook algoritmusait és ezáltal mit lássanak az emberek a hírfolyamban, milyen személyes biztonsági beállításaik legyenek és milyen üzeneteket kapjanak meg. Ő határozza meg, mi az uszító szöveg és mi az, ami csak sértő, mi az erőszakos tartalom és ha akarja, megszüntethet egy versenytársat azzal, hogy kivásárolja, blokkolja vagy lemásolja”.

Hughes – beállva azok sorába, akik szerint a közösségi média döntően befolyásolja az emberek gondolkodását és informálódását - elismerte saját, és a korai Facebook-gárda felelősségét is abban, hogy nem tettek eleget azért, hogy az oldallal ne lehessen visszaélni „kultúránk megváltoztatása, a választások befolyásolása érdekében”.

De hogyan lehet ezt a hatalmat most korlátozni? Szerinte úgy, hogy a kormánynak közbe kell lépnie és fel kell darabolnia a Facebookot.

Érvényteleníteni kell az Instagram és a WhatsApp 2012-es megvásárlását és azoknak független cégekké kell válniuk. „A kormánynak ez szinte semmibe se kerülne, viszont sok ember profitálna belőle” – írja, és az amerikai történelmet sajátosan értelmezve kifejti azt is: „nemzetünk hagyománya a monopóliumok korlátozása, legyenek bármennyire is jóindulatúak azok vezetői”.

A Facebook erre azzal válaszolt, hogy "a törvényhozók által kész átláthatóbbá tenni működését, de egy sikeres amerikai cég feldarabolása nem az a mód, ahogy az átláthatóságot biztosítani lehet.

Ehhez új szabályokat kell lefektetni az interneten és ezért találkozik a héten Mark Zuckerberg kormányilletékesekkel” – írta válaszában Nick Clegg, a Facebook alelnöke, a brit Liberális Demokrata párt volt vezére és egykori brit miniszterelnökhelyettes.

Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×