eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Felgyújtott szemeteskuka lángol egy oldalára döntött autó mögött a francia kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó tüntetők és a rendőrök összecsapása után Párizsban 2018. december 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

Összecsapások Párizsban, 31 ezren tüntettek országszerte

Feszült volt a hangulat szombaton kora délután Párizs belvárosi kerületeiben, ahol sárgamellényesek csoportjai összecsaptak rendőrökkel a kormány szociális és adópolitikája elleni tüntetés keretében. Eközben több tízezer francia békésen tüntetett a nagyobb vidéki városokban és több útblokáddal is nehezítették a közlekedést az autóutakon.

A múlt szombathoz képest nyugodt délelőtt után a francia főváros különböző helyszínein, a Champs-Elysées sugárút közelében, az avenue Hoche-on, az avenue Marceau-n, a boulevard Haussmannon, az Opera környékén

sárga mellényt, bukósisakot és szemüveget viselő 10-12 fős csoportok kerültek összetűzésekbe rohamrendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták az embereket és vízágyúkat is bevetettek a randalírozókkal szemben.

A környéken rongálások is történtek, kirakatokat törtek be, több helyen az utcaköveket is felszedték.

Korábban mintegy 1500 sárgamellényes nyugalomban tüntetett a Champs-Elysées sugárúton, de délután ott is állandósultak az összecsapások a rendőrök és az őket petárdákkal és egyéb tárgyakkal dobáló tüntetők között.

Fosztogatók is megjelentek, akik erővel leszedték a palánkokat a bedeszkázott üzletek kirakatairól. Többen barikádokat próbáltak építeni, aminek megakadályozására a csendőrség Párizsba vezényelt páncélosait is bevetette a rendőrség.

Mindeközben a főváros keleti részén lévő Nation tértől jó hangulatban indult el mintegy 2 ezer emberrel a Républiqe tér irányába a Menet az éghajlatért elnevezésű felvonulás, amelyben kisgyermekes családok mellett olyan sárgamellényesek is részt vettek, akik szerint a környezetvédelem és az igazságos adópolitika nem zárja ki egymást.

Több párizsi is arról számolt be, hogy miután a sárgamellényesek nem szervezettek, a tüntetés egyáltalán nem hasonlítható az átlagos francia, jól biztosított megmozdulásokhoz.

"Mindenki össze-vissza járkál Párizsban és nem tudja, hova tart. De az emberek beszélgetnek, vitáznak egymás között. Ez se rossz. Itt nem tudni, mikor kezdődik és mikor végződik a tüntetés. Az emberek azért kissé félnek, sokan mondják kedvesen, amikor meglátják a sárgamellényt rajtam, hogy vigyázzak magamra" - mondta egy 27 éves tüntető a Le Monde című napilapnak.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a nagyobb vidéki városokban délelőtt 31 ezren tüntettek békésen,

többek között Marseille-ben, Lyonban, Lille-ben, Toulouse-ban. Országszerte mintegy 700 előállítás történt, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem azokat megelőzendő. Délutánig Párizsban 651 előállítás történt és több mint ötszázan kerültek őrizetbe.

A délkelet-franciaországi Grenoble-ban a sárgamellényesek egyik szóvivőjét, Julien Terrier-t "törvénytelen tüntetés szervezésének" gyanújával vették őrizetbe. Ezt követően mintegy ötszáz tüntető követelte társuk szabadon engedését a rendőrség épülete előtt.

Az autóutakon a körforgalmakban és a lehajtóknál is folytatódtak a sárgamellényeseknek tüntetései, forgalomlassító megmozdulásai. Sok helyen a rendőrök és a tüntetők barátkoztak egymással.

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétege, amely igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte a tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén.

A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a héten bejelentette hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik. A mozgalomnak ugyanakkor nincs vezetője, se szervezett formája, tagjai kizárólag magukat képviselik, "a jobb megélhetésért és életszínvonalért" harcolnak, a politikai pártok és szakszervezetek segítségét és képviseletét elutasítják.

Egy friss felmérés szerint a november 17. óta tüntető sárgamellényesek támogatottsága az elmúlt napokban valamelyest csökkent, de a franciák kétharmada még mindig rokonszenvez a szociális mozgalommal.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×