Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Szingapúr, 2018. június 12.Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart, miután Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tárgyalt a szingapúri Sentosa szigetén fekvő Capella Hotelben 2018. június 12-én. A történelmi jelentőségű találkozó során először ült tárgyalóasztalhoz hivatalban lévő amerikai elnök az észak-koreai vezetővel. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
Nyitókép: JIM LO SCALZO

Támadják Trump állampolgársági tervét

Jogilag vitatható Donald Trump amerikai elnök törekvése, hogy megvonja a születés alapján járó állampolgárságot és az is, hogy egyedül az Egyesült Államok biztosít ilyen jogot. Az illegális migráció ellen kampányoló elnököt közben arra is figyelmeztették: csak az odatartó bevándorlók töredéke érheti el a mexikói határt, ahová katonákat vezényelt.

Donald Trump egy elnöki rendelettel akarja megszüntetni, hogy automatikusan állampolgárságot kapjon minden amerikai földön született csecsemő. Az elnök erről az Axios portálnak adott HBO-interjúban beszélt és azonnal heves vitát kavart republikánus és demokrata oldalon egyaránt.

Paul Ryan, a Kongresszus republikánus elnöke például azt mondta:

„egyszerűen lehetetlen rendeleti úton megvonni ezt a jogot”.

Trump ugyanakkor hangoztatta, hogy nem kell a Kongresszus által jóváhagyott alkotmánymódosítás a tervéhez, amivel azt akarja megakadályozni, hogy papírok nélküli, illegális bevándorlók Amerikában született gyerekei automatikus állampolgárságot kapjanak.

A bevándorlást szigorúan korlátozni akaró tábor szerint a jelenleg alkotmány által garantált jog mágnesként vonzza az illegális bevándorló terhes nőket, akik az Egyesült Államokban hozzák világra gyermekeiket. „Az ilyen emberek 85 éven át amerikai állampolgárok, annak minden előnyével.

Ez röhejes, véget kell vetni neki!”

– mondta az elnök.

A Trumppal gyakorlatilag háborúban álló CNN közben arról írt, hogy az elnök egy másik állítását nem sok kritika érte, pedig az sem helytálló – nevezetesen, hogy egyedül az Egyesült Államok ilyen „bőkezű”, amikor az állampolgárságról van szó. Valójában háromtucatnyi ország adja meg automatikusan az állampolgárságot azoknak, akik a területén születtek. Ezek döntő többsége latin-amerikai és karibi állam.

Egy sor további ország némiképp korlátozza a jogot. Ausztráliában például legalább az egyik szülőnek állampolgárnak vagy lakhatási engedéllyel rendelkező külföldinek kell lennie, sőt két külföldi szülő ott született gyereke is lehet ausztrál, amennyiben élete első tíz évét az országban élte le.

A Pew közvéleménykutató felmérése szerint 2014-ben 275 ezer csecsemő született az Egyesült Államokban olyan szülők gyerekeként, akik illegálisan tartózkodtak az országban. Arányuk egészen 2006-ig emelkedett, ami után csökkenni kezdett. A legtöbb illegális migráns Latin-Amerikából érkezett – tették hozzá szakértők.

Trump egy másik látványos akcióval is vissza akarja szorítani a latin-amerikai bevándorlást.

Több mint 5000 katonát küldött a mexikói határra, hogy leállítsa a Közép-Amerikából oda tartó, úgynevezett „migráns karavánokat”.

A Pentagon négy ilyen karavánt említ, de még maga a védelmi minisztérium is megosztott abban a kérdésben, hogy szükség van-e ekkora műveletre.

Név nélküli Pentagon-illetékesek arról tájékoztatták a Newsweek magazint, hogy elemzőik szerint „a történelmi trendek azt mutatják”, hogy csak a migránsok kis része érheti el a határt” – miközben Trump elnök „inváziót” emlegetett. Nem világos, hogy az elnök látta-e az elemzést – tette hozzá az illetékes.

Amerikai hivatalnokok szerint 7000 közép-amerikai, döntő többségében hondurasi polgár halad át Mexikón, de maximum 1500 ember megjelenésére számítanak a határon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×