"A koronaherceg irányítja ott a dolgokat (…), ha bárkinek köze lehet hozzá, akkor ő lenne az" - mondta az amerikai elnök a Wall Street Journalnak Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolásáról.

Donald Trump első ízben ismerte el, hogy közeli szövetségese első számú vezetője rendelhette el a sokkoló gyilkosságot, amelyről újabb és újabb részletek derülnek ki.

A korábbi tagadás után már a szaúdi hatóságok is elismerik, hogy az Amerikában élt kolumnistát megölték az isztambuli szaúdi konzulátuson, de azt állították, hogy az "véletlen emberölés" volt.

Donald Trump azt mondta, hogy telefonon többféleképp is kérdőre vonta Mohamed bin Szalman koronaherceget.

Tudott-e például a gyilkosság tervezéséről?

"Nem" - szólt a válasz.

"Ki kezdte el tervezni?"

"Alacsonyabb szinteken" - idézte a szaúdi vezetőt Trump.

"És hisz neki?" - kérdezte ezúttal a amerikai elnöktől a Wall Street Journal.

"Nagyon szeretnék hinni neki" - mondta. Az elnök egy későbbi sajtóeseményen hozzátette: ez volt a történelemben a legrosszabb példa egy ügy eltussolására.

Az amerikai külügyminisztérium közben megvonta a vízumot 21 szaúdi illetékestől, akik ezek után nem is folyamodhatnak beutazási papírokért,

sőt további szankciókat is terveznek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden elutasította a szaúdi verziót. Azt mondta, hogy előre megtervezték az újságíró brutális megölését,

és független vizsgálatot követelt. Erdpgan korábban azt mondta, hogy hétfőn a török parlamentben elmondja "a meztelen igazságot" a történtekről, de beszédében végül nem utalt arra, hogy a török hatóságoknak hang- és képfelvételeik lennének a szaúdi konzulátuson történtekről. Így a konkrét bizonyíték továbbra is várat magára, miközben a nemzetközi közvélemény jelentős része kész tényként kezeli a legfelsőbb szintű szaúdi vezetés bűnrészességét.

Kommentárok felteszik a kérdést: miért kémkedhetett vagy miért rendelkezhetett informátorokkal Ankara a szaúdi konzulátuson? A két ország sokáig egymással szövetségben támogatta Szíriában az Aszad-rendszer megdöntéséért harcoló csoportokat.

Az egyik magyarázat az, hogy a tavalyi diplomáciai válság idején, amikor Szaúd-Arábia és több más arab állam blokád alá vonta az Öböl-beli Katart, Törökország kiállt mellette, és ekkor romolhatott meg a viszony Rijáddal.

A törökök katonai bázist tartanak fent Katarban, tengeri szállításokkal törték meg a blokádot és további katonákat küldtek a támaszpontra. A katariak közben 20 milliárd dollárral vezető befektetők Törökországban.

Ankara hivatalosan azt mondta: érdeke a jó viszony Szaúd-Arábiával. Valójában azonban riválisa a szunnita világban, ahol nagyobb befolyást szeretne magának.

Kommentárok szerint Erdogan mesterien játszott, és az információk fokozatos csöpögtetésével valódi célja a szaúdi koronaherceg jó hírének aláásása volt, amiben a szaúdiak partnerek is voltak. Ez - úgy tűnik - sikerült is neki:

több ország egymásután mondta le a "Sivatagi Davosnak" nevezett szaúdi befektetési fórumon való részvételt.