Egy személyes vita miatt egy üres szék képviselte a Google-t az amerikai szenátus Hírszerzési Bizottságának meghallgatásán, ahol a törvényhozók a technológiai cégek üzleti gyakorlatát vették górcső alá.

Így, míg a Facebook és a Twitter emberei legalább el tudták mondani a saját szempontjaikat, a Google-ra válasz nélküli össztűz zúdult.

A szenátorokat dühíti az amerikai katonasággal kötött szerződésekből való kihátrálás, a kínai állami cenzúra dacára tervezett piacralépés az ázsiai országban és a többmilliárd ember életében meghatározó technológiai óriás állítólagos versenyellenes magatartása.

Az amerikai Kongresszus már elfogadott egy törvényt, amely kiterjesztette az online tartalmakat szervereiken tartó platformok felelősségét és további szigorítás várható. Jeff Sessions amerikai igazságügyminiszter pedig a szövetségi államok igazságügyi tárcavezetőivel jelentett be találkozót, hogy megvitassák: miként „fojtják meg a gondolatok szabad áramlását” a technológiai vállalatok.

Úgy tűnik, egy különösen rossz pillanatban, az antitröszt szabályozást felhasználva nemcsak Európában, de hazájában is lecsaphatnak a Google-ra.

A céggel szembeni ellenérzések évek óta fokozódtak a politikai spektrum jobb és baloldalán egyaránt, Bernie Sanders volt demokratapárti elnök-aspiráns például azt szorgalmazta, hogy vessenek ki rá újabb adókat.

Amerika fő fogyasztóvédelmi szerve, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság a jövő héten meghallgatásokat kezd a piaci előnyökről és a fogyasztói információk kezeléséről. A Trump kormányzat alatt a szervezetben túlsúlyba kerültek a cég bírálói, az elnök pedig épp a minap kelt ki ellene, azt állítva, szándékosan torzítja hírkeresési találatait, úgy hogy azok Trump-ellenes híreket tár az olvasók elé.

Öröm lehet az ürömben a Google számára, hogy a Facebook ellentmondásos adatgyűjtési gyakorlata, vagy a Twitternek tulajdonított „árnyéktiltás” – amikor egy felhasználó posztjait a tudta nélkül elrejtik a közösség elől – jobbára ezekre a cégekre terelte a republikánusok haragját.

Közben Oroszországban most látták időszerűnek, hogy megszorongassák az ottani piacon amúgy is a hazai technológiai óriás, a Yandex mögé szorult Google-t.

Moszkva az ottani választásokba való beavatkozással vádolta meg a vállalatot, mert a hozzá tartozó YouTube platformon a várható ellenzéki tüntetésekről szóló videókat – fizetett hirdetéseket – publikált. A hétvégi kormányzóválasztásokra és a vasárnapi Kreml-ellenes tüntetésekre készülő ellenzékiek szerint viszont nem történt törvénysértés, mert a demonstrációk nem kampányrendezvények.

A Központi Választási Bizottság és az orosz telekommunikációs felügyelet azonban levélben figyelmeztette a Google-t, hogy Alekszandr Navalnij ellenzéki aktivista mozgalma által vásárolt hirdetések megsértik a kampánycsendet.

A Tassz hírügynökség szerint Moszkva kész Washingtonban is panaszt emelni – kérdés, hogy lesöprik-e a tiltakozást a Szkripal-ügy és az amerikai választásokba történt állítólagos orosz beavatkozás miatt kialakult hangulatban.