A tanulmányból a hétvégén tettek közzé részleteket. A közölt adatok alapján a Csehországban élő roma kisebbség számaránya valamivel túllépi a 240 ezer főt, ám etnikumát a legutóbbi, 2011-es népszámlálás során csupán kevéssel több, mint 10 ezer ember vállalta. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a romák kirekesztettsége annak ellenére is fokozódik, hogy a cseh gazdaság látványos eredmények felmutatására képes.

A közölt adatok szerint Európában a romák számát 11 millióra becsülik,

Csehországban pedig ők alkotják a legnagyobb számú nemzeti kisebbséget, az összlakosság mintegy 2,2 százalékát. A tanulmány elkészítői rámutatnak, hogy a cseh nagyvárosok peremén több mint 125 ezer roma ember él, teljesen kirekesztve a társadalomból. Az olmützi régióban tapasztalták a legsúlyosabb helyzetet, az ott élő romák közel 70 százalékát sorolják a periférián élők közé, Morvasziléziában és az Ústí régióban pedig 60 százalékuk él a társadalomból kirekesztve.

A cseh hírügynökség idézett a jelentésből, melyben az áll, hogy

mintegy 125 ezer ember többnyire a nagyvárosok peremén kialakult gettókban él,

amelyek száma egy évtized alatt mintegy 300-ról több mint 600-ra emelkedett. Egy évtizede ezekben a gettókban mintegy 80 ezer roma ember élt.

Az elvégzett felmérés arra is rámutat, hogy a csehországi romák több mint harmada viszont értelmiségi, a középosztályhoz tartozók aránya még nagyobb. Ugyanakkor minden második romára jellemző, hogy nincs szakmája, ami miatt nehezen talál munkát, és az állam támogatására szorul. A jelentés a romák körében elterjedt prostitúcióra is rávilágít.

További problémát jelent, hogy a csehek többsége nem kedveli a romákat. Azokat a képzett romákat is gyakran éri megkülönböztetés, akik egyébként jó állást töltenek be. Az állam tavaly 70,5 millió cseh koronát, azaz, mintegy 880 millió forintot költött az integrációs programokra, ami viszont lényegesen kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Akkor ez az összeg 85 millió koronára, több mint egymilliárd forint körüli összegre rúgott.