eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Dover, 2018. július 31.A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit által inspirált falfestmény egy doveri házfalon 2018. július 31-én. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Beperelték a brexit miatt a brit kormányfőt

Jogi úton megtámadta az Európai Unióból való brit kilépésről szóló népszavazást az EU-államokban élő brit állampolgárok egy csoportja. Érvénytelennek tartják a referendumot, mert szerintük a brexitpárti kampánycsoportok megsértették a kampányszabályokat.

Nem tetszik az Európában élő britek egy csoportjának, hogy szülőhazájuk hátat fordít az Európai Uniónak.

Az Egyesült Királyság az EU-ban nevű csoport a londoni Legfelsőbb Bírósághoz nyújtott be keresetet a brexit levezénylésére vállalkozó Theresa May miniszterelnök ellen.

A franciaországi, olaszországi és spanyolországi briteket tömörítő csoport szerint a brit választási bizottság közelmúltbeli állásfoglalásai illegitimmé teszik a kilépésről kis többséggel döntő népszavazást.

A hatóság két brexitpárti csoport a BeLeave és a Vote Leave esetében megállapította, hogy megsértették a kampánypénzekre és azok mozgatására vonatkozó szabályokat, azzal, hogy több, mint 670 millió font kampánypénz elköltését nem deklarálták. A csoportokat pénzbírsággal sújtották és képviselőiket feljelentették a rendőrségen.

Jogi értelemben a 2016-os brexit-népszavazás konzultatív jellegű volt és kevesebb, mint négy százalékkal többen szavaztak a kilépésre, de

brit parlamenti képviselők, a kormány és az ellenzék egy részének tagjai elkötelezték magukat, hogy kiléptetik a szigetországot az Unióból.

A brit kormány szerint már nincs idő a fellebbezésre és hasonló beadványokat már elutasítottak a bíróságok.

Mint azt a Guardian cikkében megjegyzi, az Európai Unióban élő, egy és két millió közöttire becsült britek négyötöde aktív dolgozó korú, vagy fiatalabb. Számukra

a brexit a megélhetésükkel és az utazási lehetőségeikkel szembeni fenyegetés.

A referendumot megtámadó csoport ügyvédei szerint egyrészt nem túl késő jogi útra terelni az ügyet, másrészt a brexitet elindító lépés, az uniós Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása tárgyi hibán alapult, mégpedig azon, hogy a népszavazás eredménye nem fejezte ki hűen a népakaratot és a voks nem volt legitim, szabad és fair.

A beadvány egyik szerzője, a Franciaországban élő Elinore Grayson szerint

nem lehet hagyni hogy „törvénytelen módon beavatkozzanak a brit választásokba... ha egy döntést pontatlan vagy félrevezető tényekre alapoztak, akkor azt semmisnek kell minősíteni”

– mondta.

Közben, annak ellenére, hogy a szigetország még nem lépett ki hivatalosan az Európai Unióból, a brexitpártiak megnyertek egy fontos csatát: a két évvel ezelőtti népszavazás eredményére kihatottak az Európai Uniós migránsok érkezésével szembeni ellenérzések.

Egy új felmérés szerint

az uniós dolgozók bevándorlása öt éve nem látott szintre esett vissza, miközben a világ más részeiről érkezők száma növekszik a szigetországban.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×