eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Növekvő veszélyek fenyegetik a Nyugatot

Növekvő veszélyek fenyegetik a Nyugatot

A Münchenben tartott nemzetközi biztonságpolitikai értekezleten elhangzott felszólalások szinte egyértelműen arra utaltak, hogy a hidegháború óta nem volt ennyire feszült a kelet-nyugati viszony, mint jelenleg. Egyedül a német külügyminiszter sürgette az ukrán válság miatt Moszkvával szemben foganatosított nyugati szankciók enyhítését, ha sikerül megegyezni a békefenntartásról Kelet-Ukrajnában.

A kommunizmus bukása óta nem volt ilyen nagy a veszélye a nagyhatalmak konfrontálódásának, mint most - jelentette ki az 54. nemzetközi biztonságpolitikai értekezletet megnyitó beszédében a konferencia szervezője, Wolfgang Ischinger. Az elmúlt években is sokat foglalkoztak a müncheni értekezleten a világpolitikát beárnyékoló fejleményekkel, akkor azonban a konfliktusokhoz diplomáciai nyelvezettel közelítettek, az elmúlt hétvégén viszont nyíltan meg is nevezték a nyugati országok számára mind inkább akuttá váló veszélyforrásokat:

  • Kínát, mint a világ egyetlen geostratégiai elképzeléssel Amerika és Európa kárára lendületesen előrenyomuló államát,
  • és Oroszországot, amely katonailag is egyre nagyobb fenyegetést jelent a NATO számára.

Joe Biden volt amerikai alelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetésével Moszkva mindent elkövet a nemzetközi liberális rend felmorzsolására. De a jelenlegi amerikai elnök biztonságpolitikai tanácsadója, H. R. McMaster is hasonló szellemben nyilatkozott, és miközben a védelmi kiadásaik növelésére szólította fel Washington európai szövetségeseit, egyben biztosította is őket afelől, hogy az Egyesült Államok sohasem fogja megengedni, hogy Oroszország „túszaivá” váljanak.

A müncheni biztonságpolitikai értekezlet számos felszólalásából kitűnt azonban, hogy Donald Trump amerikai elnök eddigi politikája inkább az önerőre támaszkodásra ösztönzi az európai országokat, ezért is hangzott el oly' gyakran a konferencián az Európai Unió katonai védelmének kiépítése.

Az évek óta húzódó ukrán válság megoldása érdekében a német külügyminiszter már békülékenyebb hangot ütött meg Moszkvával szemben, és felvetette a nyugati megtorló intézkedések enyhítését, sőt fokozatos feloldását is, ha az orosz kormány lehetővé teszi ENSZ-békefenntartó erők kivezénylését Kelet-Ukrajnába.

A nemzetközi biztonságpolitikai értekezletre közel 500 vezető politikus, köztük az ENSZ és a NATO főtitkára, Petro Porosenko ukrán elnök, Theresa May brit, Benjámin Netanjahu izraeli, Binali Yildirim török és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár utazott Münchenbe.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×