Infostart.hu
eur:
367.3
usd:
327.5
bux:
0
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Elképesztő harcban a német milliárdosok

Elképesztő harcban a német milliárdosok

Az Aldi alapító, Karl Albrecht néhány évvel ezelőtti halála után egy másik német diszkont-hálózat, a Lidl tulajdonosa, Dieter Schwarz lett Németország leggazdagabb embere. Az első helyét azonban nem sokáig tudta megőrizni, mert Top 10-es sorrend gyakran változik.

Németországban a milliárdosok száma ugrásszerűen emelkedett a múlt évben. Legalábbis erre a megállapításra jut az amerikai Forbes német kistestvére, a Manager Magazin. Számuk tavaly elérte a 187-et, míg egy évvel korábban csak 169-en tartoztak a legalább egy milliárd euróval rendelkező németek körébe.

Az Aldi alapító halálát követően

a két diszkont hálózattal Lidl-lel és a Kauflanddal is büszkélkedő Dieter Schwarz nem sokáig élvezhette az első helyet,

mert megelőzte a  Reimann család, amely kávékereskedéssel tett szert 33 milliárd euróra, azaz csaknem 10 billió forintot is meghaladó vagyonra.

A második helyen, már a nácikkal is kollaboráló Quandt család áll, ugyanis övék a BMW autógyár részvényeinek több mint a fele. Őket a 79 éves újgazdag Dieter Schwarz követi, akinek a vagyonát jelenleg 22 milliárd euróra, tehát csaknem 7 billió forintra becsüli a Manager Magazin. Az Aldi alapítójának halálát követően az amerikai Forbes szerint tulajdonában csak 15 milliárd euró volt, azaz néhány év alatt további 7 milliárd euróval gyarapította vagyonát.

A lista harmadik helyét azonban meg kell ossza a gépkocsi-alkatrészek beszállításával meggazdagodott Maria-Elisabeth Schefflerrel,

aki ugyanekkora összeg felett rendelkezik. A negyedik helyen az Aldi diszkonthálózat örököse szerepel, 21 milliárd euróval, míg a 10 leggazdagabb között a sereghajtó szerepét a szerszámgépgyártással nemzetközi hírnevet és vagyont szerzett Würth család tölti be.

Természetesen az óriási vagyonok után hatalmas örökösödési adót ír elő a törvény, amit a leszármazottak leginkább alapítványok létrehozásával kerülnek meg. 

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×