Finisébe érkezett a brit választási kampány – az előrehozott választásokat eredetileg azért írta ki Theresa May kormányfő, hogy a választóktól is mandátumot kapjon, mivel a tavalyi Brexit-népszavazás után pártja nevezte ki a távozó David Cameron helyébe.

May fő szlogenje a Stabilitás és erő volt – azt ismételve, hogy ő és pártja azok, akik a brit érdekeket keményen képviselve tárgyalnak majd az EU-val Nagy-Britannia kilépéséről.

Vele szemben Jeremy Corbyn, a Munkáspárt gyakran radikálisan balosnak mondott vezére szállt harcba, akinek néhány hónapja még a pártján belüli lázadással kellett foglalkoznia – sokan őt tartották felelősnek a Brexit-pártiak győzelméért, mivel nem kampányolt elég lelkesen az unióban való maradásért.

Corbynnak nemcsak hogy sikerült rendezni a sorokat, hanem a konzervatívok egy ponton 18 százalékos előnyét is behozta, és egyes közvélemény-kutások szerint már csak 1 ponttal marad el tőlük. Ő a közszolgáltatások javítására helyezte kampányát, és a toryk szemére olvassa az elmúlt évek megszorításait, amelyek szerinte majdnem térdre kényszerítették az egészségügyet, megdrágították és kiszámíthatatlanná tették a vonatközlekedést és elvonták a rászorulóktól a segélyeket. A manchesteri és londoni merényletek után pedig azt a kérdést is Maynek tudja szegezni, hogy miért nyirbálták meg a rendőrség létszámát és miért nem tudták kiszűrni a titkosszolgálatok radarján már korábban feltűnt terroristákat.

Az ő malmára hajtotta a vizet az is, hogy May kormányfő nem mert szemtől-szembe kiállni vele egy televíziós vitában.

Ugyanakkor Corbyn is levezényelné a Brexitet, de azt mondja: alkura törekszik Európával, és hatalomra jutása esetén azonnal garantálná az itt élő európai migránsok letelepedési jogát.

May az utolsó kampánynap előtt dobta be legújabb ígéretét, amivel a rendpárti és a terror miatt aggódók voksait akarja megszerezni: kiléptetné az országok az Európai Emberi Jogi Konvencióból, hogy deportálhassa a terroristákat – kérdés, hogy ezt hogy lehet végrehajtani egy brit születésű személy esetében.

Emellett egy közel 30 milliárd dolláros Nemzeti Produktivitási és Befektetési Alap felállítását ígérte, amiből az utak, vasutak és az internet fejlesztését finanszíroznák. „Egy éve a brit nép az Európai Unión kívüli fényes jövőre szavazott... az a tervem, hogy ezt megvalósítom a Brexit-adta előnyök útján. Több munkahely, több otthon, jobb utak, vasutak és világszínvonalú digitális kapcsolat, bárhol éljen is Ön” – sorolta választási ígéreteit.

Az egyetlen brit párt, amely újabb népszavazás útján visszafordítaná a Brexitet a Liberális Demokraták – ők azonban jó, ha hét százalékon állnak. Úgy tűnik a brit politikát ismét két nagy párt dominálja majd. Az egyéni választókerületi rendszer miatt azonban előfordulhat, hogy egyiknek sem lesz abszolút többsége és felmerül a kérdés: ki tud egy kisebb párttal koalíciót létrehozni.