A nyilvánosság előtt Theresa May brit miniszterelnök egy szocreál festmény modelljéhez hasonló örömmel és magabiztossággal menetel a Brexit felé.

A konzervatív média például kiemelte, hogyan „állította le” hétfőn az újabb függetlenségi népszavazást akaró skót első minisztert, Nicola Sturgeont.

A politikusoktól független államigazgatási dolgozók azonban azt mondják: 2019-ben, az Európai Unióból való kilépés időpontjában a szigetországnak nem sok választása lesz és továbbra is részt kell vennie majd néhány EU-ügynökség munkájában.

Az ok:

Londonnak nem lesz ideje saját szabályozási rendszert és intézményeket felállítania.

Mindezt dühösen fogadták a „kemény Brexit”, az Európával való totális szakítás hívei. A Telegraph című konzervatív lap például kampányt indított, hogy „szabadítsák meg Britanniát az EU-bürokráciától”.

A brit tárgyalócsapat egyes tagjai azonban kénytelenek szembenézni a valósággal.

„Egyszerűen nincs annyi szakértőnk egyes területeken, hogy teljesen új ügynökségeket hozzunk létre”

– idézte egyiküket a Financial Times című lap.

Ezek az illetékesek azt mondják, hogy minimum egy átmeneti időszakra, a briteknek fenn kell tartaniuk tagságukat az EU-ügynökségekben.

Mindez növeli a May miniszterelnökre nehezedő nyomást, hogy tárgyalásos úton, az európaiakkal alkut kötve vezényelje le hazája kilépését.

Pártjában ugyanakkor erős az a szárny, amely nem akar alkudozni és úgymond „engedményeket tenni” az EU-nak.

Közben felmerül az a kérdés is, hogyan alakítják majd át a brit jogrendszert a kilépés után.

A mostani elképzelések szerint törvénybe foglalják, hogy a kilépés előtt átemelik a brit törvényekbe az EU-joganyagot, majd

kimazsolázzák és módosítják azokat a törvényeket, amelyek nem tetszenek a brit politikusoknak.

Ironikus módon ezt a hatalmas munkát a parlamenti felügyelet korlátozásával tudják csak elvégezni, pedig a Brexit egyik szlogenje az volt, hogy helyreállítják a brit törvényhozás szuverenitását.

A valóságban azonban az történik majd, hogy a készülő Nagy Visszahívási Törvény rendelkezései alapján több törvénymódosítást a kormány fogadtat majd el – a parlament korlátozott beleszólásával.

A brit alsóház könyvtárának felmérése szerint

akár 19 ezer különböző EU-szabályt importálhatnak majd a brit törvénykönyvekbe.

A Brit Gyáriparosok Szövetsége szerint ez azt jelenti, hogy 34 különböző EU-ügynökség brit változatát kell majd létrehozni, amelyek például mezőgazdasági, energia-, közlekedési és távközlési ügyekben látnak majd el felügyeletet.

A brit kormánynak dolgozó Deloitte tanácsadó cég szerint pedig 30 ezer új államigazgatási dolgozót kell felvenni, hogy megbirkózhassanak a Brexit támasztotta feladatokkal.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!