Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
Berlinben már szinte miniszterelnökként kezelik Macront

Berlinben már szinte miniszterelnökként kezelik Macront

Berlinben szinte úgy fogadták az áprilisban esedékes franciaországi elnökválasztás független jelöltjét, Emmanuel Macront, mintha már beköltözött volna a párizsi Élysée-palotába. Mind a kancellár, mind pedig a külügyminiszter támogatásáról biztosította a közvélemény-kutatások szerint legesélyesebb jelöltet. A tanácskozásokon Macron sem fukarkodott a berlini politika dicséretével.

Emmanuel Macron – még a jelenlegi francia államfő, Holland gazdasági minisztereként – többször is találkozott Angela Merkel kancellárral és Sigmar Gabriel külügyminiszterrel - aki akkor még szintén a gazdasági tárca élén állt.

Így nem meglepő, hogy Macron – aki időközben kivált a francia szocialista pártból és független jelöltként kiváló esélyekkel indul a jövő hónapra tervezett elnökválasztáson – Gabriellel tegező viszonyban van.

De a kancellár is hosszan tanácskozott vele, mielőtt elindult volna Washingtonba, hogy a Fehér Házban felkeresse Donald Trump elnököt.

A francia politikussal folytatott eszmecserét követően a kancellár úgy vélte, hogy méltó Berlin támogatására egy olyan személy, aki az Európai Unió elkötelezett híveként akarja Franciaországot vezetni.

Berlinben már szinte miniszterelnökként kezelik Macront

Ezzel kapcsolatban Macron hangsúlyozta, hogy egyik legfontosabb céljának tekinti a francia gazdaság talpra állítását, a kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítását, amellyel eleget tehet a valutaegységet alkotó országok azon vállalásának is, hogy költségvetési hiányuk nem lépi túl a nemzeti össztermelés 3 százalékát.

Tudósítók szerint a 39 éves francia politikus Berlinben

azzal is belopta magát tárgyalópartnerei szívébe, hogy helyeselte a kétsebességű Európai Unió megteremtését.

Annak idején Joschka Fischer külügyminiszter a többi uniós tagállam számára mintegy követendő példaként a francia-német együttműködést európai kemény magként emlegette.

Egy ideje mind Berlinben, mind pedig Párizsban az integráció felgyorsítását Spanyol- és Olaszország bevonásával kétsebességű Európai Unió megteremtése révén képzelik el. Feltéve, ha ezt a folyamatot a radikális jobboldalhoz kötődő Marine Le Pen esetleges elnökké választása nem akasztja el.

Alighanem erre utalt a független francia jelölttel folytatott berlini tárgyalása után Sigmar Gabriel külügyminiszter, amikor

úgy vélte, hogy Franciaországban államfőként a jövő havi választás egyetlen számba jövő európai látókörű politikusa Emmanuel Macron.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×