Infostart.hu
eur:
372.9
usd:
339.5
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Meglepő adatok a németországi bevándorlásról

Egyre csökken a Németországba érkező menekültek száma. A berlini kormány most közzétett adatai szerint a múlt évben 890 ezer menekültet fogadtak be, idén azonban már csak közel 305 ezren lépték át a német határt. Ugyanakkor több EU-polgár érkezik Németországba, mint menekült.

Ezzel egy időben szigorító intézkedéseket is hoztak a menedékjoggal visszaélőkkel szemben, továbbá több országot, köztük Afganisztánt is úgynevezett biztonságos övezetté nyilvánítottak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az onnan érkezők aligha számíthatnak tartózkodási engedélyre Németországban. Rájuk a kitoloncolás vár és csütörtökön reggel már Kabulba érkezett az a bérelt repülőgép, amelynek fedélzetén mintegy 50 afgán érkezett vissza Frankfurtból, miután a német hatóságok elrendelték kiutasításukat.

Az első, csoportos kitoloncolás nagy felháborodást váltott ki baloldali körökben. A bajorországi menekültvédelmi szervezet vezetője egyenesen embertelennek nevezte a hatóságok intézkedését, arra hivatkozva, hogy Kabulban kemény tél van és a mintegy 50 személy legjobb esetben is csak az afgán főváros valamelyik nyomornegyedében tudja majd meghúzni magát.

Az ellenzéki Zöldpárt pedig azzal érvelt, hogy nevetséges Afganisztánt biztonságos országnak minősíteni. A kitoloncolás bíráló szerint azt sem lehet kizárni, hogy a hazatérő menekültekre nem vár-e hatósági megtorlás.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet elnöke viszont úgy vélte, hogy nincs miért ellenezni az afgánok hazaszállítását. Ezt a kijelentést erősíti meg a kabuli belügyminisztérium szóvivőjének a nyilatkozata, amely szerint a hatóságok támogatásra számíthatnak a Németországból kiutasított személyek.

Noha a kitoloncolás ellen számos tiltakozás volt, a kedélyeket változatlanul az afgánok ellen borzolja az a még ősszel, Freiburgban történt gyilkosság, amelyet a bűnjelek alapján egy afgán fiatalember követett el. A nyomozás során ugyanis kiderült, hogy az afgán fiú már korábban is erőszakoskodott nőkkel és Korfuban egy szikláról a mélybe taszította áldozatát, akik azonban túlélte a támadást és így segíteni tudta a görög hatóságokat a tettes felkutatásában.

A német kormány a médiával karöltve azonban mindent elkövet az általánosítás ellen, hogy kifogja a szelet a menekültek ellen uszító csoportok vitorlájából. Ezt szolgálja a Berlinben most közzétett migrációs jelentés is. Ez megállapítja, hogy az elmúlt évben több mint 2 millióan érkeztek Németországba, de a menekültek száma nem haladta meg a 890 ezret. A többség ugyanis az Európai Unió más tagállamából települt át. A jelentés hangsúlyozza, hogy idén eddig valamivel kevesebb mint 305 ezer menekültet regisztráltak, ami alapvető fordulatot jelent az integráció kérdésében is.

A belügyminisztérium fennhatósága alatt álló migrációs hivatal tanulmánya utal arra is, hogy a menekültek bevándorlásával közel 4 és fél millióra nőtt a Németországban élő mohamedánok száma. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának mintegy 5 és fél százaléka iszlám hitű. Tudósítók ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy széles körben elterjedt hiedelem szerint már 20 százaléknál is magasabb a mohamedánok aránya Németországban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×