A vidéki Anglia ünnepel, elérte, amit akart: Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Közben azonban nem világos, hogy ki fog stabil kormányzást teremteni és egyszerre levezényelni az akár két évig tartó „válást” és kezelni azt, hogy felbomolhat az ország, mert Skócia a kiválással fenyeget.
Mivel a maradáspártiak hajszálnyival vesztettek, beindult a bűnbakkeresés és az egyik fő felelőst az ellenzéki Munkáspárt vezérében találták meg. Jeremy Corbyn szemére vetették, hogy az unióval szembeni vegyes érzései miatt csak ímmel-ámmal kampányolt a maradás mellett, sőt, támadta a hivatalos EU-párti kampányt.
Vasárnap már felmerült a vezetőváltás kérdése, azután, hogy a Munkáspárt 11 árnyékminisztere távozott tiltakozásul. Corbyn válasza erre az volt, hogy nem mond le, illetve hogy ha új vezetőválasztás lesz, akkor azon ő is indul. Hozzátette: a kormányzó brit konzervatívok EU-barát, de EU-ellenes szárnyának sincs terve a Brexitet követő időkre.
Közben a konzervatívok is széthúznak – ahogy évtizedek óta tették az EU-kérdésében. Boris Johnson volt londoni polgármester volt az OUT-tábor egyik fővezére és most mások között ő szeretné elfoglalni a lemondott David Cameron miniszterelnöki posztját.
Az EU-barát konzervatív táborból azonban nyíltan értésre adták: a brexitesek egymásnak ellentmondó ígéreteket tettek a választóknak. Most meg kell magyarázniuk, hogyan valósítják meg ezeket együtt.
Sok brit választó azt hiszi, hogy az Unióból való távozás azonnal megvalósul és hogy a „migránsokat” akár két héten belül hazaküldik. Johnson azonban arra utalt, hogy az ország bentmarad az Európai Gazdasági Térségben, de úgy, hogy pontrendszerrel szabályozza a bevándorlást.
A két dolog azonban ellentmond egymásnak, mivel, ha a britek Svájc vagy Norvégia mintájára tagjai akarnak lenni a Európai Gazdasági Térségnek, akkor el kell fogadniuk a munkaerő szabad mozgását.
Johnsonnak komoly kihívást jelenthet az eddigi igazságügyminiszter, Theresa May, aki ha nem túl lelkesen is, de a maradáspárti táborba tartozott.
Őt viszont a Brexit-párti konzervatívok nem tudnák elfogadni a megosztott pártban. Akárki legyen is a következő brit miniszterelnök, embert próbáló feladatra vállalkozik. Egyszerre kell kormányoznia az országot és levezetni a roppant összetett kilépési tárgyalásokat az EU-val. Egyes szakértők szerint annyi témában kell megállapodni, hogy nincs elég tárgyalójuk. Előfordulhat, hogy egy „Kilépésügyi Minisztériumot” is létrehoznak, de a brit hivatalnoki réteg, - amely inkább EU-párti – nem szívesen vállalna szerepet az intézményben.