Infostart.hu
eur:
362.72
usd:
317.01
bux:
141214.04
2026. július 17. péntek Elek, Endre

40 fölött jobb a részmunkaidős állás

Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét "kifárasztja" a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne.

Jó hír a negyven évnél idősebbeknek – már, ha a főnök is úgy gondolja: nem érdemes heti három napnál többet dolgozni.

A középkorúak sokkal hatékonyabbak részmunkaidős állásokban, mivel így kognitív képességeik sokkal jobban működnek, mintha heti 40 órát töltenének munkával - ezt állítja egy Ausztráliában kiadott tanulmány.

A Melbourne Institute kutatói háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták.

Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek. A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok.

Az egyik szerző, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora megjegyezte:

„A legtöbb ország megemeli a nyugdíj korhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia.

Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfajta kétélű kard. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat.

A tanulmány szerint a középkorúak és az idősek esetében a rövidebb munkaidő előnyösebben hat az agyi funkciókra.

Az utóbbi években több európai ország döntött úgy, hogy megemeli a nyugdíj korhatárt. Nagy-Britanniában például 68 éves kortól jár majd állami nyugdíj az 1989 után születetteknek, jelenleg pedig 65 évtől lehet nyugdíjba menni.

A brit kormány közölte, hogy öt évente felülvizsgálja, hogy tovább kell-e emelni a korhatárt.

Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban is 65 év a korhatár, de utóbbi két országban a nők már hatvanéves kortól jogosultak a juttatásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

A magyar részvények 2026-ban július közepéig 28 százalékos hozamot értek el, miközben az olajpiaci kockázatok, a mesterséges intelligencia által hajtott technológiai rali és a befektetői tőkeáramlások átrendeződése továbbra is meghatározzák a globális piacok mozgását – hangzott el az MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című rendezvényén. Az InfoRádió Debreczeni Csabát, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzőjét kérdezte.

Németh Zsolt az Arénában: „nem csinálhatunk úgy, mintha mi sem történt volna”

Németh Zsolt szerint a Fidesznek egy félfordulatot kell végrehajtania, mert nem tartható fenn az Európai Unió-ellenessége. Azzal az illúzióval is le kell számolnia, hogy a háború után ugyanúgy folytatódhatnak az orosz kapcsolatok, mintha mi sem történt volna – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Összeférhetetlenségi helyzetbe került Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, miután a fia többségi tulajdonában lévő cég közel 600 millió forintos állami támogatást nyert el. Bár az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi tagjaként a rektornak szigorú bejelentési kötelezettsége lett volna a családi érintettségről, a hivatalos lépések elmaradtak vagy jelentős késéssel történtek meg. A projektet ráadásul három egymást követő évben is egyedi miniszteri döntéssel támogatták, miközben a cégcsoportban az egyetem saját vállalata is megjelent - írta a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×