Infostart.hu
eur:
394.91
usd:
342.75
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke

40 fölött jobb a részmunkaidős állás

Háromnapos munkahetet javasol a 40 év felettieknek egy új tanulmány. Az anyag szerint a hosszabb munkahét "kifárasztja" a középkorú dolgozókat, akik így nem dolgoznak olyan hatékonyan, mintha kevesebb feladatuk lenne.

Jó hír a negyven évnél idősebbeknek – már, ha a főnök is úgy gondolja: nem érdemes heti három napnál többet dolgozni.

A középkorúak sokkal hatékonyabbak részmunkaidős állásokban, mivel így kognitív képességeik sokkal jobban működnek, mintha heti 40 órát töltenének munkával - ezt állítja egy Ausztráliában kiadott tanulmány.

A Melbourne Institute kutatói háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták.

Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek. A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok.

Az egyik szerző, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora megjegyezte:

„A legtöbb ország megemeli a nyugdíj korhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia.

Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfajta kétélű kard. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat.

A tanulmány szerint a középkorúak és az idősek esetében a rövidebb munkaidő előnyösebben hat az agyi funkciókra.

Az utóbbi években több európai ország döntött úgy, hogy megemeli a nyugdíj korhatárt. Nagy-Britanniában például 68 éves kortól jár majd állami nyugdíj az 1989 után születetteknek, jelenleg pedig 65 évtől lehet nyugdíjba menni.

A brit kormány közölte, hogy öt évente felülvizsgálja, hogy tovább kell-e emelni a korhatárt.

Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban is 65 év a korhatár, de utóbbi két országban a nők már hatvanéves kortól jogosultak a juttatásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×