Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

Miért nincsenek amerikaiak a Panama-listán?

Az úgynevezett Panama-papírok publikálása után kérdések merültek fel arról, hogy miért nincsenek befolyásos amerikaiak a Mossack Fonseca ügyvédi iroda ügyfelei között. Az egyik válasz az lehet, hogy az Egyesült Államok néhány szövetségi államában még könnyebb elrejteni a jövedelmet, mint külföldön.

Rossz idők járnak az offshore-lovagokra, főleg azokra, akik a Panama-papírok néven elhíresült többmillió dokumentumban szerepelnek. Brit politikusok például egymásra licitálva publikálják adóbevallásukat, hogy bizonyítsák tisztaságukat.

Az iratokból „hiányzó amerikaiak” miatt felmerült az is, hogy a szivárogtatás politikai célokat szolgált – a Kreml szerint Putyin elnököt akarták lejáratni.

Az amerikaiak otthon is elrejthetik a vagyont

Miért hiányoznak az amerikaiak? Az egyik válasz az, hogy az amerikaiaknak nem kell külföldre menniük: néhány szövetségi állam törvényei miatt otthon is könnyen minimálisra csökkenthetik az adóterhet.

Nevadában nem csak kaszinózni lehet jól, de olyan cég is létrehozható, amellyel egy nagyvállalat elkerülheti saját állama magasabb adóit. Hasonló a helyzet a keleti-parti Delaware és központi Wyoming államokban is.

A fedőcégek útján az amerikai állampolgárok könnyen elrejthetik a pénzüket és eltitkolhatják a személyazonosságukat – jegyezte meg a Transparency International nevű korrupció-ellenes szervezet alelnöke, Shruti Shah.

Amerika saját adóparadicsoma

„Minden amerikai szövetségi államban lehet Kft-t vagy más szervezetet alapítani és nem kell nyilvánosságra hozni, hogy ki a kedvezményezett. Delaware állam az anonim cégek és a korrupció egyik jelképévé vált” - mondta.

„Több papír kell egy könyvtárjegy vagy egy jogosítvány beszerzéséhez Delaware-ben, mint egy fedőcég alapításához” – tette hozzá.

Egy 2015-ös lista szerint nem egyes egzotikus nevű karibi szigetek, hanem az Egyesült Államok a harmadik legjobb hely a világon, ahol el lehet rejteni a vagyont. Az adóparadicsom-listán csak Svájc és Hong Kong előzte meg Amerikát, Panama pedig a 13. volt - jegyezte meg a Guardian című brit lap.

Fedőcéget létrehozni nem törvényellenes – bár a fair adózást követelő aktivisták szerint erkölcstelen.

A fedőcégek arra is jók, mert rajtuk keresztül anonim módon lehet földet venni úgy, hogy arról ne szerezzenek tudomást a versenytársak. Jövőbeli üzleti jogokat is lehet védeni velük és anonim módon lehet politikai kampányadományokat tenni – jegyzi meg a Guardian.

Miért pont Delaware?

Az, hogy épp Delaware-ban jegyezték be a tőzsdén jegyzett amerikai cégek több, mint a felét, - azaz több, mint 1 millió vállalatot - az állam üzletbarát politikájának is köszönhető.

A Transparency International alelnöke megemlítette, hogy William Jefferson, aki a 2000-es évek elején volt louisianai szenátor, 8 fedőcéget hozott létre, hogy eltitkolja azt a többszázezer dollárt, amit kenőpénzként kapott.

A hírhedt orosz fegyverkereskedő, Viktor But – akire Moszkva kicserélné a nemrég elítélt ukrán pilótanőt Nadja Szavcsenkót – Delaware, Texas és Florida államokban tíznél is több fedőcéget tartott fent, hogy elrejtse fegyverügyleteit.

A Kongresszus akkor lép, ha az üzletemberek rábólintanak

Az aktivisták most azért kampányolnak, hogy az Egyesült Államokban szigorítsák a szabályozást. Bár 2008-ban már benyújtottak erről egy kétpárti javaslatot a Kongresszusban, egyelőre nem lett belőle törvény. Mint szakértők megjegyzik: erre akkor kerülne sor, ha az amerikai üzleti világ is támogatná az ötletet.

Az Amerikai Üzleti Kamara azonban régóta ellenzi azt, hogy nyilvánossá tegyék a cégek tulajdonosi körét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×