Infostart.hu
eur:
382.24
usd:
324
bux:
125061.81
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma

Nem a menekültek az írástudatlanok Németországban

A menekültek németországi beözönlésével kapcsolatban sokat teszik fel a kérdést, hogy mennyi közöttük az írástudatlan. Egy most készült felmérés azonban kimutatta, hogy nem annyira a menekültek között kell keresni az írástudatlanokat, hanem inkább a németek között.

A most készült felmérés szerint a 80 milliós ország lakosságának csaknem 10 százaléka nem tud rendesen írni-olvasni. A menekültek jelentős része pedig egyetemet végzett fiatal, vagy éppen szülőföldjükön kezdett felsőfokú tanulmányaikat szakította meg a polgárháború, és ezért kényszerültek hazájuk elhagyására.

Tim-Thilo Fellmer éveken keresztül a legkülönbözőbb trükkökkel igyekezett palástolni, hogy képtelen összefüggő szöveg elolvasására. De az írással is keményen küzdött, egyben pedig szünet nélkül aggódott a köztisztasági hivatalnál betöltött szerény állásának elvesztésétől.

Egy napon mégis úgy döntött, hogy közli elöljáróival fogyatékosságát, akik lehetővé tették számára a gyerekkorban elmulasztott ismeretek bepótlását. A 47 éves Tim-Thilo Fellmert ma már több ifjúsági regény szerzőjeként ismerik, aki rendszeresen járja az országot, hogy saját példáján keresztül hívja fel a figyelmet a normális szintű írás-olvasás elsajátításának lehetőségére.

Közel 8 millióra tehető ugyanis azoknak a száma Németországban, akik nem tudnak összefüggő szöveget elolvasni, illetve mondatok leírására, ezért állandóan kisebbségi érzéssel küzdenek.

A jelenséget funkcionális analfabétizmusként ismeri a szakirodalom. A téma már jó ideje a hamburgi egyetem kutatási területe. Az egyetem most közzétett tanulmányából kiderül, hogy elsősorban férfiak küzdenek a funkcionális analfabétizmus problémájával, de több mint 300 ezerre tehető azoknak a száma, akik egyáltalán nem tudnak sem írni, sem olvasni.

A tanulmány elkészítői választ kerestek arra is, hogy egy országban, ahol 6 éves kortól minden gyerekre vonatkozik a tankötelesség, miként lehetséges ilyen nagyarányú analfabétizmus. Az egyemen nyelvtudományi fakultásának munkatársai kiderítették, hogy azok körében magas a funkcionális analfabétizmus szintje, akiknek már a szülei is nehezen birkóztak a betűvetés és olvasás elsajátításával.

Az ő gyerekeik otthonról már egyfajta ügyes alkalmazkodással viszonyultak az általános iskola első osztályában előadott tantárgyhoz, a tanárok pedig - ahelyett, hogy időt szenteltek volna rájuk - gyenge képességű tanulóként egyszerűen felsőbb osztályba engedték őket, hogy aztán mielőbb elhagyhassák az iskolát és olyan foglalkozásba kezdhessenek, amelynél továbbra is palástolni tudták fogyatékosságukat.

Most a kormány átfogó erőfeszítésbe kezdett az írástudatlanság felszámolására. Csupán Szászországban 15 millió eurót fordítanak arra, hogy felnőttek is elsajátítsák az írás-olvasás tudományát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A cég, amely nem volt eladó, avagy hogyan védte meg magát a Mol, és vált regionális energiahatalommá

A cég, amely nem volt eladó, avagy hogyan védte meg magát a Mol, és vált regionális energiahatalommá

A Mol történetét gyakran sikersztoriként mesélik el. Növekedés, terjeszkedés, regionális jelenlét. De ez csak az egyik dimenzió. A mélyben egy sokkal izgalmasabb történet húzódik meg. Annak a krónikája, hogy hogyan tanulta meg egy posztszocialista olajvállalat megvédeni saját magát. Ez a cikk nemcsak azt mutatja meg, hogy kiket vásárolt fel a MOL, hanem azt is, miért nem tudták őt megvenni.

Palkovics László üzent azoknak, akik temetnék az autóipart

A vevők eltolták vásárlási szándékaikat, amit megérez az autóipar, de ez az időszak arra jó volt, hogy letisztultak a technológiai kérdések – erről beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×