1 milliárd dolláros befektetéssel segítené Ukrajnát - közölte Soros György magyar származású milliárdos pénzember. Soros arról beszélt az osztrák Der Standardnak, hogy "Ukrajna az orosz agressziótól" védi a Nyugatot és ezért be kell szállni az ország megmentésébe.

A befektető azt sürgeti, hogy 50 milliárdos csomagot juttassanak a kijevi kormánynak és a tőle származó támogatás feltételéül kötötte ki, hogy más nyugati befektetők is csatlakozzanak hozzá. Soros a jewishbusiness.com híroldalon élesen bírálta az EU-t, amiért "úgy kezeli Kijevet, mint Görögországot".

Közben Natalie Jareszko, amerikai születésű ukrán pénzügyminiszer is arról beszélt hétfőn azt a CNN-nek, hogy országa Európát védi és ezért fegyverekre van szüksége.

Arszen Aszakov ukrán belügyminiszter pedig arról írt Facebook-oldalán, hogy április végén Lvov közelében az ukrán önkéntes hadosztályok 900 harcosa kezd közös hadgyakorlatba 300 amerikai kommandóssal. A gyakorlat célja az lesz, hogy eredményesebben tudjanak harcba indulni Kelet-Ukrajnában - írta Avakov Joe Biden amerikai alelnökkel folytatott tárgyalása után.

A CNN-nek nyilatkozó ukrán pénzügyminiszter azt hangoztatta, az ukránok európai értékeken alapuló életet, igazságos adókat, fair üzleti feltételeket kívánnak és le akarnak számolni a korrupcióval - és a kormány reformjai ezeknek a céloknak kívánnak megfelelni.

A gazdasági potenciál 20 százaléka megsemmisült, tavaly 7, idén 5 és fél százalékos lesz a GDP visszaesése - sorolta a sötét statisztikákat Jareszko, aki decemberben kapta meg az ukrán állampolgárságot, ugyanazon a napon, amikor elfoglalta a hivatalát.

Jareszko úgy fogalmazott: Ukrajna nagy mértékben csökkentette függését az orosz gáztól. Az Európai Bizottság és a Naftogaz ukrán energiacég is azt kérte ugyanakkor az orosz Gazpromtól, hogy egy évre hosszabbítsa meg a téli időszakban biztosított kedvezményes árat, amelyről Brüsszel közvetítésével kötöttek alkut.

A kijevi levél nyomán a Gazprom a Kremlhez fordult az engedélyért, de a kedvezményt csak három hónapra kérte. Az energiacég szerint ha tovább esik a kőolaj és a gáz világpiaci ára, akkor egy hosszabb szerződés veszteséget okozna neki.

A Gazprom ugyanakkor kétmilliárd dollárnyi adósság rendezését követeli az ukránoktól.

Közben a Bloomberg hírügynökség 30 százalékosra tette az esélyét annak, hogy Ukrajna a hitelezőkkel kötött megállapodás hiányában államcsődöt jelent. A hitelezők között van Moszkva is, amely 3 millárd dollárért vett ukrán állampapírokat Janukovics volt elnök rendszerének támogatására - Ukrajna adósságkönnyítést akar és a további IMF-segélyek feltétele épp az, hogy Kijev május végéig megállapodjon a hitelezőkkel. Ha Moszkva nem működik együtt, akkor fennáll a "szabályozatlan csőd" veszélye.

Közben a Moszkva-barát lázadók vezetője azzal vádolta meg az ukrán kormányt, hogy "blokkolja a minszki tűzszüneti egyezmény végrehajtását". Andrej Purgin arról beszélt az AP-nek, hogy a kijevi parlament csak azután hajlandó autonómiát adni a lázadó régióknak, miután ott a Kijev által jóváhagyott jelöltek részvételével helyi választásokat rendeztek. A lázadók ezt nem fogadják el, és még a választások előtt autonómiát követelnek.