Infostart.hu
eur:
388.51
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Az USA visszafogja magát

A legtöbb amerikai úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok szerepe már kevésbé fontos a világban, mint 10 éve, sőt azt akarják, hogy Washington "visszafogja magát".

A tekintélyes Pew Center és a Külügyi Tanács nevű amerikai intézmények szerint a legtöbb amerikai azt akarja, hogy vezetői kevésbé avatkozzanak be katonai erővel külföldön, ugyanakkor erősítsék a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat.

A közvéleménykutatás szerint Amerika gyengébb és kevésbé megbecsült a nemzetközi porondon, mint 10 éve volt.

A közvélemény egy ideig azt tartotta, hogy Barack Obama megválasztásával javult Amerika országimázsa, de mostanra az a benyomás alakult ki, hogy az Egyesült Államok külföldi megítélése pontosan olyan, mint a Bush-kormányzat utolsó napjaiban volt.

A felmérés előzménye az volt, hogy Washington az idén katonai csapással fenyegette meg a szíriai kormányt, de később visszatáncolt. Iránnal diplomáciai úton próbálja rendezni az atomvitát, Edward Snowden volt hírszerzési alkalmazott kiszivárogtatásait pedig megpróbálta büntetőjogi úton megfékezni.

Utóbbi kérdésben erősen megosztott az amerikai közvélemény. A megkérdezettek 55 százaléka azt mondta, hogy "Snowden szivárogtatásai" ártottak a közjónak. Velük szemben a másik táborból 34 százalék mondta azt, hogy Snowden igenis a társadalom érdekében lépett fel.

A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy változott a terrorizmus ellenes biztonsági intézkedések megítélése a tengerentúlon. 2010-ben még az amerikaiak közel 60 százalékát jobban aggasztotta az, hogy a kormányzat "nem tesz eleget azért, hogy védelmet biztosítson a terrortámadások ellen", míg 27 százalék szerint túlzásba esett.

A legtöbb válaszadó szerint Barack Obama elnök rosszul vezeti a külpolitikát. Különösen sokat bírálják Kína, Afganisztán, Szíria és Irán kezelése miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×