Infostart.hu
eur:
388.51
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Ugrott az eurokraták karácsonyi bónusza

Mégsem kaphatnak automatikus fizetésemelést az Európai Unió hivatalnokai - erről döntött az EU-bíróság egy 2 évvel ezelőtti ügyre hivatkozva. Mindez azt jelenti, hogy az eurokraták nem kapják meg 3 éve várt pénzüket - több ezer eurót.

Két évvel ezelőtt, amikor már javában tombolt az euró-válság, az EU-tagállamok költségvetésüket nyirbáló kormányai arra akarták kényszeríteni az Európai Bizottságot, hogy törölje a 30 ezer uniós hivatalnoknak automatikusan járó, 1,7 százalékos fizetésemelést.

Brüsszel azonban hajthatatlan volt, amiért a tagállamok bíróság elé citálták. A bíróság döntése azt jelenti, hogy a hivatalnokok nem kaphatják meg a 3 év után járó és eddig visszatartott fizetésemelést és néhány ezer eurós karácsonyi bónusztól esnek el.

Az európai parlamenti képviselők közel 5000 eurós prémiumra számítottak, amit most nem kapnak meg - írja a Daily Telegraph című brit lap.

A jelenlegi szabályok szerint az uniós fizetések a tagállamok hivatalnokainak átlagfizetései alapján módosulnak, úgy, hogy egy évvel később emelnek fizetést az EU-ban, mint a tagországok bürokratáinak átlagbére emelkedett.

Az Európai Bíróság szerint egyedül akkor lehet megakadályozni az automatikus fizetésemelést, ha "hirtelen és jelentős mértékben romlik az Európai Unióban a gazdasági és társadalmi helyzet" - emlékeztet a mostani döntésre a Telegraph.

Az állásfoglalás szerint az EU-tagállamok minisztereinek tanácsa és nem a bizottság döntheti el, hogy a gazdasági helyzet indokolja-e az eurokraták fizetésemelését. 2011-ben például a jogszabályok ügyében illetékes és az EU-költségvetést jóváhagyó minisztertanácsnak nem kellett volna elfogadnia a rendelkezésére bocsátott adatok alapján a fizetésemelést.

Nagy-Britannia, Németország és Franciaország volt az, amely a leghangosabban bírálta a fizetésemeléseket. Brüsszelben az unió szóvivője azt mondta: "nem fognak ellenkezni a bírósági döntéssel, de kielemzik azt és választ adhatnak rá".

Hozzátette, Brüsszel azt javasolja, hogy új módszer alapján módosítsák az EU-fizetéseket és azokat be lehessen fagyasztani súlyos recesszió idején.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×