A brit médiában az utóbbi hónapokban a legfelkapottabb téma az, hogy mi történik majd jövőre, amikor a bolgár és román állampolgárok számára is szabaddá válik a munkavállalás az Európai Unió teljes területén. A szigetországban a konzervatív kormány az azt jobboldalról fenyegető, EU-ellenes Függetlenségi Párt, a UKIP nyomására kemény szigorításokat helyezett kilátásba a szociális juttatások területén.

A kabinet szerint ugyanis román és bolgár "segélyturisták" tömegei érkezhetnek Nagy-Britanniába, és ezeket az embereket nem a munkavállalási lehetőségek vonzzák majd el otthonról.

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a német, a holland és az osztrák kormány is, amikor arra kérte a brüsszeli Bizottságot, hogy vizsgálja felül a migránsok által igényelhető szociális segélyek rendszerét.

Theresa May brit belügyminiszter szerint a bevándorlók egy része "visszaél a brit segélyrenderrel" és azt, hogy röviddel a Nagy-Britanniába való érkezés után ott olyan életet lehet kezdeni, hogy nem is kell dolgozni, a brit média és a britek jelentős része is tényként fogadja el.

De valóban így van-e? Az Európai Bizottság dühösen vágott vissza, és azt mondta a britek és a többiek egy nem létező problémát próbálnak felfújni. "Egyetlen tagállam sem adott semmilyen konkrét bizonyítékot. Nem fogunk módosító javaslatokkal előállni egy nem létező problémára. Ez egy benyomás, nincs valóságalapja" - mondta egy EU-szóvivő Brüsszelben.

Románia és Bulgária londoni nagykövetei és maga a román miniszterelnök is hisztériakeltéssel és állampolgáraik sértegetésével vádolták meg a brit politikusokat. Azok viszont Finnország, Németország és Hollandia támogatásával elérték, hogy a két országot ne vegyék be a szabad mozgást biztosító schengeni övezetbe.

Szemben az őshonos britek vélekedésével, a más EU-országból érkezett migránsoknak korántsem megy gyorsan a segélyért való folyamodás. Először regisztrálniuk kell és csak egy év után kérhetnek szociális juttatásokat. Aki munkanélkülivé válik, az úgynevezett "munkakereső segélyt" kérhet.

Ez egy 25 év feletti személy számára is csak havi 280 font, ami arra sem elég, hogy egy kis szobát béreljen magának Londonban. A gyerekek után családi pótlék jár, de még így sem tudna egy háromfős és nem dolgozó család magának Londonban lakást bérelni.

Van egy olyan segélyforma a brit rendszerben, amellyel az állam kiegészíti az alacsonyan kereső családos dolgozók bérét - erre azonban csak azok jogosultak, akik valóban legális munkát végeznek. A briteket ugyanakkor rendkívül sérti, hogy sok EU-s állampolgár otthon maradt gyerekei után Nagy-Britanniában igényel családi pótlékot. Bár ez ugyanúgy megjár a más EU-s államokba települt briteknek, az ottani családi pótlék összege általában jóval alacsonyabb.