Infostart.hu
eur:
390.14
usd:
339.04
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta

Sarkozy "kényszerből" visszatér a politikába

Semmi kedve visszatérni a politikába, de az ország állapota rákényszerítheti, hogy ezt kötelességből mégis megtegye. Ezt Nicolas Sarkozy nyilatkozta a Valeurs Actuelles című jobboldali hetilapnak. A volt államfő megnyilvánulása azonnal politikai eseménnyé vált Franciaországban.

A felfokozott érdeklődésnek több magyarázata is van, elsősorban az, hogy a választási vereséget szenvedett Nicolas Sarkozy tavaly májusban azt ígérte, hogy távol tartja magát a közélettől, és ehhez az elmúlt tíz hónapban tartotta is magát. Mostani megnyilvánulása tehát az újdonság erejével hatott, ráadásul a jobboldali Valeurs Actuelles nem interjút, hanem riportot készített a háttérbe vonult politikus hétköznapjairól.

Ebből az olvasók megtudhatják, hogy a volt államfő felszabadult és elégedett jelenlegi életével, hogy egyáltalán nem unatkozik, mert foglalkozhat a 17 hónapos Gulia kislánya nevelésével, miközben előadásokat tart a világ legkülönbözőbb pontjain befektetők, politikusok, gazdasági szakemberek előtt. De öröme nem felhőtlen, teszi hozzá a riport készítője, Sarkozyt ugyanis mélységesen aggasztja Franciaország jelenlegi állapota.

A volt államfő szerint a franciák nem dühösek, hanem egyszerűen félnek, és úgy véli, hogy az országot súlyos gazdasági és pénzügyi válság fenyegeti, ami politikai felforduláshoz vezethet. Mindez azt vetíti elő számára, hogy eljöhet a pillanat, amikor "kötelességből" kénytelen lesz újra elindulni az államfői posztért. Nem maga miatt, teszi hozzá a politikus, hanem Franciaország miatt, melyet szerinte nem kizárt, hogy meg kell majd menteni a szélsőbal vagy a szélsőjobb hatalomra kerülésétől.

Bár a jobboldali szavazók zöme továbbra is Sarkozy visszatérésére számít 2017-ben egyfajta megmentőt látva benne, a volt jobboldali kormánytöbbség politikusai meglehetősen óvatosan reagáltak a nyilatkozatra. A szintén államfői ambíciókat dédelgető, ám politikai értelemben kifejezetten szürkének számító Francois Fillon volt miniszterelnök például egyenesen azt mondta, hogy ez a kérdés szerinte nem aktuális.

Szocialista oldalról természetesen azonnal össztűz alá vették Nicolas Sarkozyt, a miniszterelnök például azt hangoztatva, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségeket az ő politikája okozta. A nyilatkozó baloldali politikusok egyébként meg vannak győződve arról, hogy a 2017-es elnökválasztásokon a volt államfő biztosan újra beszáll a politikai versenybe.

Bár addig még négy évnek kell eltelnie, tény, hogy a közvéleményben még mindig tapasztalható a Sarkozy-nosztalgia. Egy, a napokban közzétett felmérés szerint például a franciák 51 százaléka úgy véli, a volt államfő jobban teljesítene a jelenlegi helyzetben, mint Francois Hollande köztársasági elnök.

Ez a hangulat a következő időszakban tovább erősödhet, egyrészt mert folyamatosan romlanak a gazdasági és a foglalkoztatási mutatók, de azért is, mert a jelenlegi államfő számos ponton, például az áfaemelés, a nyugdíjkorhatár vagy akár a "haverok" hatalmi pozíciókba való kinevezése ügyében látványosan szembemegy korábbi kijelentéseivel vagy ígéreteivel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×