Infostart.hu
eur:
386.77
usd:
328.64
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A segélyt kockáztatják a munkanélküliek

Németországban egyre több kihágást regisztrál a munkaügyi hivatal azok esetében, akik már régóta állásnélküliek és állami segélyből élnek.

Angela Merkel kancellár hivatalba lépésekor elsőszámú céljaként a magas munkanélküliségi ráta csökkentését jelölte meg - és ez a pénzügyi válság ellenére sikerült is a kormánynak. Jelenleg ugyanis jelenleg az aktív korú lakosság alig hét százalékának nincs fix állása.

A gazdasági előrejelzések szerint a munkanélküliek száma három millió alá csökken. Nem veszik azonban számításba az úgynevezett Hartz 4-es kategóriába soroltakat, akiket időről-időre 400 eurót meg nem haladó fizetésű állásokba közvetítenek ki a helyi munkaügyi hivatalok.

A kategóriába tartozók száma megközelíti a 6,5 milliót. Õk havonta 374 euró segélyben részesülnek, és ha a velük egy háztartásban élő házastársuk sem dolgozik, neki 338 eurót utalnak havonta. 14 és 18 év közötti gyerekek után fejenként 287, 14 évnél fiatalabb gyerek esetében közel 250 euró jár. Ezen felül a munkaügyi hivatal fedezi a lakbért és gondoskodik betegbiztosításukról is - feltéve, ha minden esetben megjelennek a hivatalban, amikor valamilyen munka miatt behívják őket.

Tavaly azonban már csaknem egy millió esetben nem jelentek meg a megadott időpontban, és nem is igazolták a távolmaradásukat. Ezért a havi segélyt átlagosan 115 euróval csökkentették. Az igazolatlan távolmaradások száma az előző esztendőhöz viszonyítva tavaly 10 százalékkal emelkedett.

A munkanélküliek fóruma élesen bírálta az eljárást, és utalt arra is, hogy a szankciókat a legtöbb esetben hatályon kívül kellett helyezni, mert az érintettek jogi útra terelték a vitát, és pert nyertek a hivatallal szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×