Infostart.hu
eur:
365.18
usd:
320.68
bux:
151616.22
2026. szeptember 25. péntek Eufrozina, Kende

Alkudozásra kényszerül Erdogan

Szupertöbbséget akart, de konszenzusos politikát ígért végül újabb választási győzelme után Recep Tayyip Erdogan. A török miniszterelnök új alaptörvénnyel akarta kiváltani a katonák által alkotott korábbi alkotmányt, de a kétharmados többség hiányában alkudozásra kényszerül.

Három a török igazság - gondolhatta Recep Tayyip Erdogan, már ha ismeri a magyar mondást -, amikor választói elé állt, hogy bejelentse újabb győzelmét. Õt és pártját immár sorozatban harmadszorra juttatták hatalomra a korábbi katonai-világi elittel szemben egyre befolyásosabb vallásos anatóliai választók.

Az elsöprő győzelem ellenére sem jött azonban össze a kétharmados szupertöbbség, és így Erdogan kénytelen egyezkedő politikát ígérni, hogy elérje célját: a még katonák által alkotott alkotmány lecserélését. Győzelmi beszédében a kormányfő félretette a korábbi, megosztó retorikát: "Konszenzust keresünk a parlamenti és azon kívüli ellenzéki pártokkal, a civil szervezetekkel, a tudósokkal, bárkivel, akinek van mondanivalója" - mondta a voksok ötven százalékát begyűjtő miniszterelnök. Erdogan pártja mindössze öt mandátumra végzett attól, hogy népszavazásra tudja bocsátani alkotmányos reformtervét.

A konszenzusra megvan a lehetőség, mert a Republikánus Néppárt és a Kurd Béke és Demokrácia Párt is új alkotmányt akar, de nem azon az áron, hogy a kormánypárt az alaptörvénnyel erősítse meg befolyását.

Erdogan nem titkolta, hogy erős, francia típusú elnöki rendszert akar bevezetni és akár egy év múlva már ő akarja elfoglalni a hivatalt. Kritikusai szerint nehezen viseli a bírálatokat, üldözi ellenfeleit és vallásilag konzervatív irányt akar adni Törökországnak.

Cengiz Aktar politológus azt mondta: négy évvel ezelőtt a miniszterelnök szintén a konszenzusról beszélt, de a megegyezésből nem lett semmi, Törökország politikai megosztottsága kiéleződött. Az ellenzéki Néppártnak azonban most új vezére van, aki nyitottabb lehet az alkudozásra.

A belpolitikai csatározásokat azért is jobb visszafogni, mert a térségben befolyásossá vált Törökország komoly kihívásokkal néz szembe: eddig már közel 7000 szíriai menekült át török területre a szomszédban folyó brutális megtorlások miatt. A dinamikusan növekvő gazdaság kezd túlfűtötté válni, a költségvetési hiány a GDP nyolc százalékát teszi ki.

Erdogannak foglalkoznia kell a kurd kisebbség követeléseivel is. Az a tény, hogy pártjának öt további szavazatra lesz szüksége alkotmányozási projektje végrehajtásához, arra kényszerítheti, hogy a független kurd képviselők kegyeit keresse.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Pogátsa Zoltán: emelkedik a világ országainak eladósodottsága, de nem ez az igazi baj

A Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint a globális bruttó államadósság 2025-ben már a világ GDP-jének csaknem 94 százalékára emelkedett, és a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén 2029-re eléri a globális GDP 100 százalékát. A szervezet szerint a kormányok továbbra is túl lassan mérséklik a költségvetési hiányokat, miközben a magas kamatok és a közel-keleti konfliktusok tovább növelik a kockázatokat. A globális gazdasági folyamatokról és a magyar államadósság helyzetéről Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×