A Szovjetúnió 1979-es afganisztáni invázióját még elítélte a nyugat, a CIA felfegyverezte a később Amerika ellen forduló mudzsehedeket és több ország bojkottálta az 1980-as moszkvai olimpiát. Most azonban a NATO és az Egyesült Államok Oroszországot is bevonta az afganisztáni fellépésbe .

Hamid Karzai elnök az afgán szuverenitás megsértésének nevezte amerikai és orosz ügynökök első közös akcióját, melynek során a pakisztáni határhoz közeli Dzsalalabad mellett felszámoltak több, heroint gyártó laboratóriumot. Orosz hivatalos közlés szerint a két ország ügynökei a hétvégén helikopterek és az afgán rendőrség támogatásával rohantak le négy helyszínt és semmisítettek meg közel egy tonna heroint. Karzai szeirnt az akcióról nem tárgyaltak előzetesen az afgán kormánnyal.

Az akció tényét az amerikai drogellenes szövetségi ügyökség a DEA is megerősítette. Az amerikai nagykövetség szerint a műveletet az afgán belügyminisztérium kábítószer-ellenes rendőri egysége vezette, a DEA, a NATO és az oroszok emberei pedig csak támogató szerepet töltöttek be. Ez ellentmondani látszik annak, hogy a központi kormány nem tudott az akcióról. Moszkvában "érthetetlennek" nevezték az afgán elnök dühét, és azt mondták: egy közös megállapodás alapján vettek részt az akcióban orosz ügynökök.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár már korábban jelezte: szeretné jobban bevonni Oroszországot az afganisztáni rendteremtésbe - bár arról nincs szó, hogy azt kérnék, hogy az oroszok katonákat is küldjenek. Novemberben azonban tárgyalásokat tervez Moszkvában arról, hogy bővítenék az Oroszországon áthaladó NATO- utánpótlási útvonalakat, több orosz helikoptert vennének és az oroszok segítenének az afgán pilóták kiképzésében.

Oroszországban - a korábbi háború elítélése maitt - egyesek bírálják a NATO vezette afganisztáni háborút. Moszkva azonban nem akarja, hogy a szerepvállalás miatt gyakran egymással is vitázó nyugatiak gyorsan kivonuljanak és az instabilitás átterjedjen az Oroszországgal szomszédos Közép-Ázsiára.

Az oroszokat komolyan aggasztja a nagyvárosaikba Afganisztánból bekerülő kemény drog és azzal vádolták a nyugatiakat: keveset tesznek a kábítószercsempészet ellen, ezért felelősek azért, hogy két és félmillió drogfüggő él Oroszországban és hogy évente 30 ezer embert öl meg a heroin. Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, aki kivonta a katonákat Afganisztából viszont arra figyelmeztette az Egyesült Államokat: nem lehet megnyerni a háborút, és nincs értelme további katonákat küldeni.