Infostart.hu
eur:
387.11
usd:
334.09
bux:
122616.26
2026. március 11. szerda Szilárd

Az örmény népirtással "hergeli" Washington Törökországot

Törökország visszahívta washingtoni nagykövetét azt követően, hogy az amerikai képviselőház külügyi bizottsága népirtásként bélyegezte meg az örményeknek az első világháború alatt és után törökök által véghezvitt tömeges lemészárlását. A döntés ellen - ami elmérgesítette a két NATO szövetséges kapcsolatait - még Barack Obama elnök is kampányolt.

Az amerikai Kongresszusban már a Bush-kormányzat idején is kampány folyt azért, hogy minősítsék népirtásnak azt, ami a törökországi örményekkel a modernkori Törökország születésének idején történt.

Az I. világháború éveiben és közvetlenül azt követően másfél millió örményt öltek meg a mai Törökország területén. Az örmény lakosság tagjait deportálták, vagy kényszerítették otthonuk elhagyására. Törökország elismeri az atrocitásokat, de tagadja, hogy módszeres népirtás történt, és ezért különösen érzékenyen reagál, amikor a szót használják.

Ezt történt most is, amikor az amerikai Képviselőház külügyi bizottsága mindössze egy szavazattal fogadta el, hogy a népirtás szót kell erre az esetre alkalmazni. Törökország azonnal a "nukleáris opcióhoz" nyúlt, és hazahívta washingtoni nagykövetét. A bizottság Barack Obama elnök figyelmeztetése ellenére szavazott így, és a voks nyomán akár az egész ház szavazhatna a kérdésről.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök azonnal azt mondta: a lépés árt a török-amerikai kapcsolatoknak, de a Törökország és Örményország között megindult párbeszédnek is. Egy török parlamenti képviselő pedig azt mondta az AP-nek: "senki se hasonlítsa nagyapáinkat a nácikhoz".

Obamának a török szavazatra is szüksége van az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irán elleni szankciók szigorításához, és így különösen rosszkor jött neki a kongresszusi voks. Örményország, és a világban szétszóródott örmény diaszpóra számára azonban apró elégtétel volt a lépés.

Az örmény népirtás kérdése azonban szinte kibogozhatatlanul összefonódott a politikával. Bár Obamának most arra volt szüksége, hogy a Kongresszus ne hergelje fel Törökországot, demokrata pártjának egyik komoly szavazórétege az örmény származású amerikaiak tábora. Az ősszel esedékes kongresszusi választásokon már ő voksuk is nagyon fontos lesz, így lehet, hogy az elnök akkora másképp fog beszélni a törökök számára kényes kérdésről. Obama és Hillary Clinton külügyminiszter is, elnökjelöltként még támogatta, hogy nevezzék népirtásnak az örmények elleni tömeggyilkosságokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás szerint két dologban bízhatnak most az irániak

Magyarics Tamás szerint két dologban bízhatnak most az irániak

Az Egyesült Államok nem szánja rá magát szárazföldi háborúra Iránban, legfeljebb célzott, kommandós akciókra lehet számítani, főleg az iráni nukleáris képesség csökkentése céljából – mondta az InfoRádióban a külpolitikai szakértő. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint az új iráni legfelsőbb vezetőtől, Modzstaba Hameneitől erős Amerika- és Izrael-ellenes politika várható, továbbá az lehet a fő célja, hogy Irán elérje a középhatalmi státuszt.

„Gondolkodjon el a gyermekein” – újabb durva ukrán fenyegetés Orbán Viktornak

Egy Pryamy TV nevű YouTube-oldalra felkerült videó szerint Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje megfenyegette Orbán Viktort és családját: „Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hol szív vízipipát, hová jár ki, kikkel találkozik, és így tovább.”
inforadio
ARÉNA
2026.03.11. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×