Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Az örmény népirtással "hergeli" Washington Törökországot

Törökország visszahívta washingtoni nagykövetét azt követően, hogy az amerikai képviselőház külügyi bizottsága népirtásként bélyegezte meg az örményeknek az első világháború alatt és után törökök által véghezvitt tömeges lemészárlását. A döntés ellen - ami elmérgesítette a két NATO szövetséges kapcsolatait - még Barack Obama elnök is kampányolt.

Az amerikai Kongresszusban már a Bush-kormányzat idején is kampány folyt azért, hogy minősítsék népirtásnak azt, ami a törökországi örményekkel a modernkori Törökország születésének idején történt.

Az I. világháború éveiben és közvetlenül azt követően másfél millió örményt öltek meg a mai Törökország területén. Az örmény lakosság tagjait deportálták, vagy kényszerítették otthonuk elhagyására. Törökország elismeri az atrocitásokat, de tagadja, hogy módszeres népirtás történt, és ezért különösen érzékenyen reagál, amikor a szót használják.

Ezt történt most is, amikor az amerikai Képviselőház külügyi bizottsága mindössze egy szavazattal fogadta el, hogy a népirtás szót kell erre az esetre alkalmazni. Törökország azonnal a "nukleáris opcióhoz" nyúlt, és hazahívta washingtoni nagykövetét. A bizottság Barack Obama elnök figyelmeztetése ellenére szavazott így, és a voks nyomán akár az egész ház szavazhatna a kérdésről.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök azonnal azt mondta: a lépés árt a török-amerikai kapcsolatoknak, de a Törökország és Örményország között megindult párbeszédnek is. Egy török parlamenti képviselő pedig azt mondta az AP-nek: "senki se hasonlítsa nagyapáinkat a nácikhoz".

Obamának a török szavazatra is szüksége van az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irán elleni szankciók szigorításához, és így különösen rosszkor jött neki a kongresszusi voks. Örményország, és a világban szétszóródott örmény diaszpóra számára azonban apró elégtétel volt a lépés.

Az örmény népirtás kérdése azonban szinte kibogozhatatlanul összefonódott a politikával. Bár Obamának most arra volt szüksége, hogy a Kongresszus ne hergelje fel Törökországot, demokrata pártjának egyik komoly szavazórétege az örmény származású amerikaiak tábora. Az ősszel esedékes kongresszusi választásokon már ő voksuk is nagyon fontos lesz, így lehet, hogy az elnök akkora másképp fog beszélni a törökök számára kényes kérdésről. Obama és Hillary Clinton külügyminiszter is, elnökjelöltként még támogatta, hogy nevezzék népirtásnak az örmények elleni tömeggyilkosságokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×