Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Három kínai ûrhajóssal a fedélzetén felbocsátják a Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával összekapcsolt Sencsou-20 kínai ûrhajót az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Gobi-sivatagban fekvõ Csiucsüani Mûholdindító Központból 2025. április 24-én. Az asztronauták a Föld körül keringõ kínai ûrállomásra utaznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrés Martínez Casares

Robotűrhajót küldött fel Kína

Az űrhajót egy Hosszú Menetelés-2F típusú hordozórakétával indították el az északnyugat-kínai Csiucsüan bázisról. Tíz perccel indulás után levált a rakétáról, Föld körüli pályára állt, és automatikusan elvégezte a szükséges pályakorrekciókat, hogy később ki tudjon kötni a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomáson.

Kína sikeresen elindította kedd hajnalban a Sencsou-22 űrhajót, amely személyzet nélkül ellátmányt visz az ország saját űrállomására, és vészhelyzeti visszatérő eszközül szolgál majd a most ott dolgozó űrhajósok számára - jelentette be az ország űrkutatási ügynöksége (CMSA).

Az űrhajót egy Hosszú Menetelés-2F típusú hordozórakétával indították el az északnyugat-kínai Csiucsüan bázisról. Tíz perccel indulás után levált a rakétáról, Föld körüli pályára állt, és automatikusan elvégezte a szükséges pályakorrekciókat, hogy később ki tudjon kötni a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomáson, amelyen már több mint fél éve ott tartózkodik a Sencsou-20 űrhajó.

A Sencsou-22 friss zöldséget és gyümölcsöt, egyéb élelmiszert, gyógyszereket, műszaki eszközöket és az űrállomás folyamatos működéséhez szükséges pótalkatrészeket visz az űrhajósoknak. Mivel a Sencsou-20 egyik ablaka megrepedt űrszeméttel való ütközés hatására, a most oda szállítandó műszaki eszközök között van egy olyan berendezés, amellyel az űrhajósok meg tudják vizsgálni a repedést, később pedig ki tudják javítani. A Sencsou-20-at ezután kézi irányítással hozza vissza a Földre a CMSA.

A Sencsou-20 ablakának repedése miatt a legénység - Csen Tung, Csen Csung-zsuj és Vang Csie -, amely fél évet töltött az űrállomáson, csak kilenc napos késéssel tudott visszatérni a Földre azzal az űrhajóval - a Sencsou-21-gyel - amely a váltást vitte oda.

A Sencsou-22 űrállomásra küldése sürgető volt, mert a Sencsou-20 meghibásodása miatt nem állt készenlétben az űrállomáson vészhelyzeti visszatérő jármű, és a Sencsou-21-gyel odautazó, új háromfős legénység -Csang Lu ezredes parancsnok, Vu Fej repülési mérnök és Csang Hung-csang misszióspecialista - szükség esetén nem tudott volna visszatérni a Földre.

Kína az utóbbi évtizedekben jelentős összegeket költött önálló űrprogramjára, miután az Egyesült Államok biztonsági aggályokra hivatkozva kizárta a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programból. Az ázsiai ország 2003-ban küldte fel első űrhajósát a Tienkungra, és azt tervezi, hogy 2030-ig embert küld a Holdra.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×