Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Gyerekek hűsölnek a fővárosi Széllkapu Park szükőkútjában a nyári hőségben 2023. július 10-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Kivételesen meleg ez a nyár? – Mostantól szó sincs erről a kutató szerint

Egyre hosszabbak a hőhullámok, és a hőkupoláknak köszönhetően egyre melegebbek is – mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Kovács Erik a hőkupola kialakulásának összetevőiről is beszélt, nem lehet túl sok reményünk.

Hosszú hetekig hőkupola alatt élt az ország, az ígért esőkből nagyon keveset lehetett látni, a hőmérséklet pedig csak nem akart visszaszorulni – 30 és 40 Celsius-fok között voltak a csúcsok árnyékban, de volt már idén 40 fok fölötti csúcshőmérséklet is, többször egymás után dőltek meg történelmi rekordok.

Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában tisztázta, mi is az a hőkupola, amely fogalommal nem is olyan rég találkozott először az ember.

„Van egy térség, amely fölé rakunk egy láthatatlan fedőt, és a fedő alatt nagyon meleg a levegő. Ráadásul a levegő még süllyed is lefele ebben a fedett térben, mert érkezik be az energia, és miközben süllyed, egyfolytában, mivel nyomás éri, melegszik ez a levegő, mint a kuktában. A láthatatlan fedő nem engedi azt, hogy a hűvös levegőt hordozó ciklonok beérkezzenek az adott térség fölé, eltéríti őket másik irányba. Gyakorlatilag nap mint nap érkezik az újabb és újabb energia a napból is, és érkezik a forró levegő a mi esetünkben az elmúlt időszakban Afrika felől is, így napról napra egyre nagyobb mennyiségű hő gyűlik össze” – magyarázta.

Beszélt a jet streamekről, a magaslégköri futóáramlatokról, amelyek normál esetben nyugat-keleties irányban mozognak. Ezek szűk, vékony szélcsatornák, mindenki találkozott már ilyennel, aki repülővel utazott. Például Budapestről Nyugatra később ér oda a repülő, mint amikor visszafele jön, azért, mert odafelé szembeszél van, visszafelé pedig meglovagolja a repülőgép ezt a futóáramlatot.

A jelenséget az tartja fenn, hogy nagyon nagy a hőmérsékleti kontraszt a szubtrópusi, trópusi területek, illetve az északi-sarki területek között.

Viszont azt is látják a klímaváltozás, illetve a felmelegedés következtében, hogy a sarki területek sokkal gyorsabban melegszenek, mint a trópusi, szubtrópusi területek, mivel annyi energia nincs, hogy tartósan fennmaradjon ez a forróság, ezért időnként tartósan begyengül, és a nyugatias, keleties irányból egy úgynevezett omega hullámot vet be, és ennek a közepén Afrika felől forró levegő érkezik északra. Ez a jelenség nagyon tartóssá is válhat.

„Ezeket a középtroposzférába haladó jet streameket követik a ciklonok is. Azok elmennek északra, odaviszik a csapadékot és a hűvös időjárást, a mi területünkön pedig bennragad ez a forró levegő. És azt láthatjuk a klímaváltozás következtében az elmúlt 10-15 évben, hogy, ezek a jet streamek egyre gyengébbek, egyre jobban, egyre tartósabban behullámzanak, illetve a blokkoló anticiklonok is egyre tartósabbak, és nagyon nehezen mozognak arrébb. Úgy kell elképzelni őket, mint idős, kövér embereket, akik nehezen mozognak és nagy a súlyuk, ezek az anticiklonok” – érzékeltette Kovács Erik a hőkupolák tartósságát okozó jelenséget.

Franciaország szélét múlt hét vége felé egy újabb hőkupola érte el. Ezt kommentálva a kutató elmondta: a nyári időszakra jellemző az az éghajlati-meteorológiai kifejezés, hogy

azori maximum.

Az anticiklon a nevét a keletkezési helyéről kapta, az Atlanti-óceánnak azon térségében jön létre, ahonnan mind gyakrabban átnyúlik a hatás a kontinens fölé. Blokkoló anticiklonok jönnek létre így, amelyek végül a száraz, meleg időjárást okozzák.

„Az azori maximum egyre jobban befolyásolja a nyári időjárásunkat. Ezért is van az, hogy egyre több a blokkoló anticiklon, ráadásul amikor maga a ciklon nem tud bejönni, annak van egy áramlási rendszere, és annak tartósan mindig az előáramlási rendszerében van Európa, ami szintén azt segíti elő, hogy még több meleg levegő érkezzen fölénk” – szögezte le.

Összességében tehát egyre gyakoribbak lesznek a hőhullámos-hőkupolás időszakok, az alattuk lévő hőhullámok pedig egyre intenzívebbek és egyre tartósabbak.

„Míg korábban – például a '70-es, '80-as években – egy hőhullám általában három-négy napig tartott a legjobb esetben, nem is ilyen magas hőmérséklettel, mint most,

egy-egy hőhullám ma már 14-15 napig is kitart itt a Kárpát-medencében,

illetve Közép-Európában” – rögzítette a vezető kutató az InfoRádió Aréna című műsorában.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült, a teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×