A regionális médiumokat tömörítő német szerkesztőségi hálózat (RND) által kedden ismertetett jelentésben szereplő adat a július elsejei helyzetet tükrözi.

A veszélyforrásnak tekintett 410 emberről úgy vélik, közük lehet az iszlamista terrorizmushoz vagy szélsőségességhez és képesek lehetnek erőszakos cselekmények, köztük merényletek végrehajtására.

További 65 embert sorol a BKA a potenciális jobboldali szélsőséges fenyegetések közé, 17-et pedig a potenciális lehetséges baloldali szélsőséges fenyegetések közé.

A lista önmagában nem ad megbízható képet az általános fenyegetettségi szintről - írta jelentésében a hatóság.

Az adatokat azután tették közzé, hogy szombat este egy Berlinben született, libanoni származású 21 éves férfi kisteherautóval belehajtott a tömegbe a berlini Pride-on, egy ember halálát okozva. A férfi az Iszlám Állam terrorszervezet támogatója volt és korábban már elítélték.

A támadást a német belügyminiszter vasárnap iszlamista merényletnek minősítette, a feltételezett elkövetőt egy vasárnap esti rajtaütésben agyonlőtték.

Az eset Németországban vitát váltott ki a szélsőséges veszélyforrásnak tartott emberek elleni szigorúbb intézkedésekről. Friedrich Merz kancellár azt mondta: „még mindig nem értem, hogyan tudta a támadó megvalósítani a támadást. Ha azokat az embereket, akiket fenyegetésként minősítenek, nem lehet őrizetbe venni, akkor a lehető legnagyobb mértékben korlátoznunk kell a mozgási szabadságukat.”

Kijelentette: „nem értem, miképpen lehetséges, hogy a mobiltelefonomat a világ bármely pontjáról nyomon követhetem – vagy akár annak segítségével meghatározhatom például az iPadem helyét –, ugyanakkor állítólag lehetetlen vagy technikailag kivitelezhetetlen, hogy a német biztonsági hatóságok ugyanolyan mértékben meghatározzák azoknak a személyeknek a tartózkodási helyét, akiket biztonsági fenyegetésnek minősítenek.”