Az óvodás gyermekek közül minden tizedik már saját készülékkel rendelkezik, tíz közül kilenc pedig rendszeresen használ digitális eszközöket az NMHH friss kutatása szerint.

Az óvodáskorú gyerekeknek nagyon nagy része már 4 évesen megkapja első okostelefonját.

Persze nagyon nagy különbség van aszerint, hogy a gyermek, illetve a családja vidéken vagy nagyobb városban él, illetve a szülők életkora és iskolai végzettsége is nagyban befolyásolja azt, hogy a szülők mennyire szigorúak a képernyőhasználat tekintetében.

A megoszlással kapcsolatban Mayer Endre, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának vezetőhelyettese a kutatás részleteiről az InfoRádióban elmondta, a megengedő hozzáállás

• a kisebb településeken,
• a fiatalabb és
• iskolázatlanabb szülők körében jellemző,

a diplomás szülők heti 5 óra képernyőt engednek óvodás gyereküknek; az iskolázatlanabb szülők óvodás gyerekei heti 10 óra fölötti időt kütyüzhetnek.

Mayer Endre azt azért hozzátette, az alsófokú végzettségűek esetében a motiváció, hogy engedékenyebbek a gyermekkel, kifejezetten a készségfejlesztés és a tanulási lehetőségeknek a bővítését szolgálja.

Tudja a szülő, hogy mit csinál a kütyüzéssel

A szülői mintaadást és példamutatást is vizsgálták. Ez alapján a családok 90 százalékában azt látták, hogy vannak szabályok arra, hogy a gyermek mikor és mit nézhet, és hogy mennyi időt tölthet a képernyők előtt.

„Az eltérés inkább abban mutatkozik, hogy a szülők mennyire ragaszkodnak a szabályok betartásához. Gyakorlatilag a szülőknek a körülbelül 60 százaléka élesen látta, hogy nagyon nagyban függ a gyermek tudatos médiahasználata és a képernyőidőnek az időtartama attól, hogy a szülő mennyire aktívan használja az okostelefonját, tabletjét, mennyit tölt egyébként közösségi média előtt a gyermek jelenlétében” – mutatott rá még Mayer Endre.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a szülők 60 százaléka rendszeresen, akár egy órát meghaladóan is intézte a saját ügyeit, chatelt ismerősökkel, kollégáival, adott esetben egyébként közösségi médiát használt a gyermek jelenlétében.

„Nyilván a gyermekek szempontjából rendkívül fontos, hogy ha azt látják, hogy a szülő apa-anya is használja egyébként a telefonját, akkor nyilván ők is motiváltabbak lesznek, hogy ugyanúgy csináljanak, ugyanúgy tegyenek, és ők is használják az okoseszközüket” – tette hozzá.

Tanulékonyak, nyitottak a szülők a külső segítségre?

Hogy a szülők edukálhatóak-e, arról azt mondta, azt az igényt erősen megfogalmazták a résztvevő szülők a kutatás során, hogy óvodapedagógusoktól és védőnőktől is szívesen várnának intézményi segítséget, hogyan tudnák kezelni megfelelő módon gyermekek okoseszköz-használatát.

„Nincs a szakmai piacon olyan kiadvány, ami ezzel foglalkozna, ezért volt az, hogy az Esterházy Károly Katolikus Egyetemmel közösen létrehoztuk az Óvodások és a Média című kiadványt, amely szakembereknek ad segítséget a gyermekek digitális eszközhasználatában és a szülők ezzel kapcsolatos attitűdjeivel kapcsolatban. Ez az NMHH honlapján a Kiadványok menüpontban elérhető.”

A szülőket pedig a gyermekaneten.hu honlapon elérhető tartalmakkal, cikkekkel, tippekkel, a digitális neveléssel összefüggésben szeretnék támogatni.

Azt javasoljá a szülőknek, hogy lehetőség szerint figyeljenek oda a gyermekek megfelelő fizikai aktivitására.

„A képernyőhasználat igazából azért tud veszélyes lenni óvodáskorban a gyermekek egészséges fejlődésére, mert ilyenkor még a fizikai mozgásnak nagyon nagy szerepe van az életükben. Ebben gátolja őket a képernyő előtt töltött idő. A gyermekek hozott képernyőhasználata esetén a szülők rendszeresen beszámoltak a gyermekek agresszivitásáról, feszültségéről, nehezen tudnak a képernyőről leválni, ami szintén egyébként az aktív fizikai mozgást korlátozza. Nagyon fontos, hogy adjon a szülő valamilyen alternatív családi aktivitást, közös tevékenységet, akár egyébként egy közös filmnézést, hogy a képernyődőt családivá változtassuk át, akár egyébként egy közös játékot a mesék nézése közben, amely segítené a gyermeknek az egészséges fejlődését” – sorolta Mayer Endre.

A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó Gergő készítette.