Ha az emberi csontok eltörnek, képesek regenerálódni, akár úgy is, hogy egy részük visszanő, de a fogaknál hiányzik ez a tulajdonság. Ha kihúzza őket az orvos, nem tudnak újra kinőni. Az oszakai Kitano Kórház tudósai 2024 óta kísérleteznek egy olyan eljárással, aminek köszönhetően az emberek foga képes lehet újra kinőni. A szakemberek már régóta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne ezen a területen áttörést elérni – mondta az InfoRádiónak Zsembery Ákos, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Tanszékének vezetője.

„Mint ismert, az embereknek két fogazata van: a tejfog, illetve a maradandó fog, de a kutatások szerint létezik egy harmadlagos fogazat is, ami fogcsíra formájában van jelen az emberi szervezetben” – magyarázta, hozzátéve, hogy ennek a fogkezdeménynek kinövesztését segítheti a japán gyógyszer. A tanszékvezető ismertetése szerint a fog növekedését különböző gének szabályozzák, és az első két fogazat kinövése természetes módon is bekövetkezik, viszont a harmadlagos fogazat egyfajta gátlás alatt van. „A japán kutatók szerint ha ezt felszabadítják, akkor a harmadlagos fogazat is kinőhet.”

Zsembery Ákos arról is beszélt, hogy leginkább kiknek segíthet ez a terápia és mikor lehet a hétköznapok része. „A biztonsági vizsgálatokat a 30 és 65 év közötti felnőtteken végzik, majd a célcsoportja a terápiának azok a 2 és 7 év közötti gyerekek lesznek, akiknek veleszületetten a teljes fogazatuk hiányzik.

A technológiával a fogpótlást nem implantátummal, hanem természetes fogfejlődéssel, vagy szövet kialakulásával lehetne biztosítani”

– magyarázta a kutatás jelentőségét.

Fognövesztés idős korban?

A biztonságossági vizsgálatok a szakember tudomása szerint egy-két évet vesznek igénybe. „Ha a japán kutatók első körben sikerrel járnak, akkor a második lépcsőben az eljárás engedélyeztetési folyamatba kerül, és ha minden jól megy, a 2030-as évek elején várható a gyógyszer bevezetése” – jósolja a szakember.

A tanszékvezető elmondta azt is, hogy ezen a területen mi jelentheti a legkomolyabb mérföldkövet. „Roppant fontos szerepet játszhat a beteg életminőségének javulásában, és tulajdonképpen az emberek élethosszát is pozitívan befolyásolná, ha nemcsak a veleszületett foghiányokat, hanem az idősebb korban fellépő foghiányokat is kezelni lehetne ezzel a módszerrel” – összegzett Zsembery Ákos.

A japán kutatók szerint a korábbi állatkísérletekben nem jelentkeztek mellékhatások, így a szakemberek bíznak benne, hogy ezúttal sem kell ilyesmivel számolni.