Magyarországon évente 7-8 ezer nőt diagnosztizálnak mellrákkal, 50 év felett csökken, alatta viszont emelkedik a betegség előfordulása. Ráadásul 40 év alatt minden negyedik nőt a mellrák agresszív, tripla negatív változata érint. Közfinanszírozott mammográfia 45 év fölötti nőknek van, panasz esetén viszont a fiatalabbak számára is elérhető. A szűrés fontos lenne, de a részvételi hajlandóság továbbra is alacsony, a nyugat-európai 70 százalék alig felét éri el.

„Az emlőrák gyakoriságának csúcsa a 60-as és 70-es életévekre tehető, de az elmúlt évtizedben észrevehető volt egy elmozdulás a fiatalabbak irányába, növekszik a fiatalabb korosztály részaránya a betegek között” – mondta az InfoRádióban Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa. Hozzátette,

különösen az agresszívebb altípusú emlődaganatok, az úgynevezett tripla negatív emlőrák, vagy a HER2-pozitív emlőrák altípusai fordulnak elő gyakrabban a fiatalabbak között, míg az idősebb korosztályra inkább a hormonérzékeny emlőrákok előfordulása jellemző.

Ennek hátterében a szakértő szerint az életmód, a táplálkozás, a környezeti tényezők, vegyi anyagok, sugárzás, mikroműanyagok állhatnak, és ahogy egyre modernebb a világ, mindez úgy veszélyezteti egyre fokozottabban a nőket.

Magyarországon a közfinanszírozott mellrákszűrés csak 45 éves kortól érhető el, Horváth Zsolt azonban kiemelte: ha panasz van, akkor nyilván ennél fiatalabb korban sem kell fizetős vizsgálatra menni, el fogják végezni. Persze ha valaki nem bízik az állami szűrővizsgálatokban, az valószínűleg a magánegészségügyhöz fog fordulni, de a vezető főorvos szerint ez nem egy reális probléma.

A szakember aláhúzta, hogy szükséges a tudatosság, ismerni kell a saját és a családunk kórtörténetét, például: előfordult-e már emlőrák vagy más nőgyógyászati daganat a családban, netán férfiak esetében volt-e prosztatarákos. Azt is hozzátette, hogy van néhány olyan daganattípus, amelyik hajlamos társulni, gyakrabban fordul elő mellrák mellett.

A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa szerint

növeli a kialakulás kockázatát a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgásszegény életmód.

Ezek mind olyan közvetett, de rizikót emelő faktorok, amik mellrákhoz vezethetnek. Megelőzésképpen érdemes mindezeket kiszűrni, elkerülni.

A túlélési esélyek tekintetében Horváth Zsolt elmondta, a magyar onkológia a hormonérzékeny emlőrák esetén magabiztosan hozza ugyanazokat a számokat, ötéves túlélési adatokat, mint amit például az Egyesült Államokban lehet látni. Ellenben az agresszívebb alcsoportokban van némi elmaradás. Hogy ennek mi az oka, azt nehéz pontosan behatárolni – fogalmazott a szakértő –, de az biztos, hogy az új gyógyszerek mindig némi késéssel jutnak el Európába, és ez az egy-két éves kimaradás is sokat számít.

Konkrét számokat nézve a teljes populáció vonatkozásában 74 százalékos az ötéves várható túlélés, a hormonérzékeny alcsoportban ez a szám már 90 százalék, az agresszívebb altípusok, így például a tripla negatív esetén viszont csak 60-70. Hangsúlyozta: Magyarország teljesítménye az összesített emlőrák túlélési esélyeket tekintve megegyezik a nyugati-európai országokéval.