Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Nyitókép: Pixabay

Rájöttek a kutatók, miért esik néha nehezünkre az ébredés

Nem feltétlenül csak a kevés alvás tehető felelőssé a reggeli kómásságért. A tudósok szerint egy bizonyos agyi mintázat az oka annak, hogy valaki friss vagy kótyagos-e reggel, nem mindegy ugyanis, hogy milyen alvási fázisból ébredünk fel.

Az idegtudósok 20, éppen felébredő ember agyi aktivitását követték – volt, hogy természetes ébredést figyeltek meg, míg máskor ébresztőórásat. Összesen több mint 1000 ilyen ébredési fázist vettek górcső alá. Megállapították: valóban van egy mintázata az ideig aktivitásnak ébredéskor, de ez valamelyest eltért azoknál, akik az álmokban gazdag REM-fázisban voltak épp. Ők ugyanis nagyobb eséllyel vallották magukat fáradtnak ébredéskor, mint azok, akik épp nem REM-fázisból ébredtek – írja a Nature tudományos magazin cikke nyomán a hvg.hu.

Az eredetileg a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője, Francesca Siclari, a Holland Idegtudományi Intézet idegkutatója szerint meglepő volt, hogy „a minta mennyire következetes volt valamennyi ébredésnél, és hogy ez milyen kapcsolatban volt a szubjektív megfigyelésekkel”.

A kísérletben résztvevő személyek fejére 256 érzékelőt rögzítettek, amelyek segítségével másodperces idővonalon tudták a kutatók figyelni az agyi aktivitásukat. Így a szakemberek egy vizuális térképet tudtak készíteni erről az agyi aktivitásról, majd összevetették ezt azzal, hogy az egyes részvevők mennyire voltak álmosak az ébredés során.

Megállapították, hogy amikor felébresztették az alanyokat a REM-fáziból, egy úgynevezett „idegi aktivációs hullám” rohant végig az agy elülső részeiből a hátsókba – azaz a végrehajtó funkciókért, valamint a döntéshozatalért is felelős prefrontális kéreg lépett működésbe először, majd egy „lassú hullám következett”, ami a látásért felelős régióban futott ki.

Nem REM-ből történő ébredés során a hullám egy központi „hostpotból” indult, majd innentől már ez is ugyanazt az útvonalat követte.

A megállapítások birtokában a kutatók fényt deríthetnek különböző alvási problémák kiváltó okaira is.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×