Infostart.hu
eur:
378.46
usd:
321.45
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pixabay

Rájöttek a kutatók, miért esik néha nehezünkre az ébredés

Nem feltétlenül csak a kevés alvás tehető felelőssé a reggeli kómásságért. A tudósok szerint egy bizonyos agyi mintázat az oka annak, hogy valaki friss vagy kótyagos-e reggel, nem mindegy ugyanis, hogy milyen alvási fázisból ébredünk fel.

Az idegtudósok 20, éppen felébredő ember agyi aktivitását követték – volt, hogy természetes ébredést figyeltek meg, míg máskor ébresztőórásat. Összesen több mint 1000 ilyen ébredési fázist vettek górcső alá. Megállapították: valóban van egy mintázata az ideig aktivitásnak ébredéskor, de ez valamelyest eltért azoknál, akik az álmokban gazdag REM-fázisban voltak épp. Ők ugyanis nagyobb eséllyel vallották magukat fáradtnak ébredéskor, mint azok, akik épp nem REM-fázisból ébredtek – írja a Nature tudományos magazin cikke nyomán a hvg.hu.

Az eredetileg a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője, Francesca Siclari, a Holland Idegtudományi Intézet idegkutatója szerint meglepő volt, hogy „a minta mennyire következetes volt valamennyi ébredésnél, és hogy ez milyen kapcsolatban volt a szubjektív megfigyelésekkel”.

A kísérletben résztvevő személyek fejére 256 érzékelőt rögzítettek, amelyek segítségével másodperces idővonalon tudták a kutatók figyelni az agyi aktivitásukat. Így a szakemberek egy vizuális térképet tudtak készíteni erről az agyi aktivitásról, majd összevetették ezt azzal, hogy az egyes részvevők mennyire voltak álmosak az ébredés során.

Megállapították, hogy amikor felébresztették az alanyokat a REM-fáziból, egy úgynevezett „idegi aktivációs hullám” rohant végig az agy elülső részeiből a hátsókba – azaz a végrehajtó funkciókért, valamint a döntéshozatalért is felelős prefrontális kéreg lépett működésbe először, majd egy „lassú hullám következett”, ami a látásért felelős régióban futott ki.

Nem REM-ből történő ébredés során a hullám egy központi „hostpotból” indult, majd innentől már ez is ugyanazt az útvonalat követte.

A megállapítások birtokában a kutatók fényt deríthetnek különböző alvási problémák kiváltó okaira is.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×