A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély tava, mely emiatt fürdőzésre kiválóan alkalmas. Ugyanakkor épp a sekélysége miatt rendkívüli módon kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak is. A száraz és egyre forróbb idei kora nyár sokakban nem ok nélkül hozza elő a 2022-es aszályos nyár emlékét, melynek végén a Velencei-tó vize rekord alacsony szintre süllyedt. A nyári forróságban a tó vízszintjének csökkenése ráadásul öngerjesztő folyamat, hiszen a kisebb víztömeg könnyebben felmelegszik, ami további párolgáshoz vezet. A meleg és az alacsony vízállás egyértelműen kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, de emellett a hirtelen lehűlések vagy felmelegedések is tömeges halpusztuláshoz vezethetnek – derül ki Szabó Péter és Pongrácz Rita tanulmányából.

Az ELTE meteorológiai tanszékének kutatói a HungaroMet Nonprofit Zrt. adatai és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1971-től 2024-ig tartó hosszabb időszakot lefedő mérései alapján arra jutottak, hogy a Velencei-tó vizének hőmérséklete szinte minden évben és évszakban melegebb, mint a levegőé – írja a Pénzcentrum.

A mérések értékeléséből világosan látszott, hogy a tó és a levegő hőmérséklete elég erősen együtt mozog. Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a tó vizének nyári hőmérséklete több mint 4 fokkal melegebb ma, mint 1971-ben — miközben a levegő nem melegedett ennyire. Ez nem is véletlen, hiszen az egyébként is magas nyári vízhőmérséklet nőtt a legjobban az évszakok közül, ami feltehetően a növekvő napsugárzásnak köszönhető sugárzáselnyelés miatt jobban melegszik a levegőnél.

Az okok feltárásához nem elégséges a hőmérsékleten túl csupán a napsugárzás, a felhőzet vagy a szél vizsgálata, vagy az, hogy a tóba a felszín alól folyamatos a vízutánpótlás. A korábban csapadéktöbblettel rendelkező időszak esetén a pátkai és a zámolyi tározóból vízhozzáeresztés kissé befolyásolhatta a víz mennyiségét és hőfokát, de jelenleg mindkét tározó üres, így ennek sincs befolyásoló hatása.

„Valószínűleg a közvetlenül emberi tevékenységből eredő folyamatok (beépítettség, locsolás és a sekély felszín alatti víz használata) is állnak ezen hatások mögött. Az okozat azonban egyértelmű: a kritikus időszakokban, főleg nyáron jelentősen melegedett a tó, amely kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, gyengíti a tó vízminőségét, és csökkenti annak vízszintjét. Ennek megfékezéséhez a globális kibocsátások mérséklésén túl azonnali beavatkozásra volna szükség regionális adaptációs stratégiák formájában” – írják a kutatók.