Szerda reggel megkezdődött Kapu Tibor és három társa közel 28 órás űrutazása a Nemzetközi Űrállomásra; mint az InfoRádióban Szabó Róbert, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének igazgatója elmondta, ennyi idő múlva találkozik a két űreszköz.

Fellövése után 28 ezer kilométeres óránkénti sebességre gyorsult fel a SpaceX Falcon 9-es rakétája, így az általa szállított kapszula tehát csütörtök délután egy órakor dokkolhat. Neve is van: Grace (Kegyelem).

„Ez egy forradalmi, nagyon innovatív űreszköz, ez a fajta rakéta már majdnem ötszázszor indult; amivel Kapu Tiborék indultak, annak is ez már a második útja, először épségben visszatért. Nem véletlenül ez az Egyesült Államok hivatalos hordozó rakétája, egy privát cég, a SpaceX szolgáltatja” – mondta.

A terhelés nehézségével kapcsolatban elmondta, nehéz egy dolgot kiemelni, de hogy minden oldalról komplex nyomás van, ez teszi a missziót igazán nagy kihívássá.

„Nagyon sok hónapnyi, több mint egyévnyi felkészülés van mindegyik űrhajós mögött, a fizikai és a pszichikai terhelést jól begyakorolták, kaptak rá kiképzést, mégis az a plusz stressz, az a fajta nyomáskényszer, ami ilyenkor van rajtuk, nyomot hagy. Azt tudjuk, hogy az emberi szervezetet az űrutazás megviseli, minél hosszabb ideig tartózkodnak az űrben, annál jobban. De én azt hiszem, hogy nagyon jó kezekben vannak, nagyon jó orvosi csapat, felkészítők állnak mögöttük, és ez a két hét, amire az utazást tervezték, nem annyira hosszú, hogy maradandó károsodást okozzon” – részletezte Szabó Róbert, aki szerint a büszkeség és a kísérleti eredmények messze meghaladják a problémákat.

Az űrhajóban egy lengyel, egy indiai, egy amerikai és egy magyar űrhajós dolgozik..

A közvetítésben látható volt, hogy a szkafandert tekintve komoly változásokat hozott az idő, de Szabó Róbert tisztázta: amiben láthattuk az asztronautákat, az nem a végleges űrruhájuk, csak egy elsődleges biztonságot adó ruházat nyomáscsökkenés vagy oxigénhiány esetére, ráadásul útközben levehetik, és a dokkolás előtt kell majd visszaöltözni a SpaceX által fejlesztett szkafanderbe, amelyben majd dolgozni is kell tudni, kapcsolókat nyomogatni, érintőpaneleket kezelni.

Az űrutazás talán kevéssé ismert részlete, hogy Floridából ugyanabból a kilövőállásból indultak Kapu Tiborék, mint az Apollo-űrrakéták a Holdra szálláskor, ebben is történelmi esemény a mostani Magyarország számára.

Elmondta még, hogy az út tudományos szempontból és az élet minden területén is jelentős eredményeket hoz majd, a kutatás nagy része tevődik át most már az űrbe, elég, ha csak a kommunikációra, a navigációra, a mezőgazdaságra, az időjárás figyelésére, előrejelzésére, a védelmi technikákra vagy a harcászatra gondolunk.

„Az az ország, amelyik ebbe be tud fektetni, és ott tud lenni az űrkutatásban, mindenképpen a jövőbe fektet be” – mutatott rá, hozzátéve, gazdasági szempontból minden befektetett euró 6-7-szeresen megtérül, „tudományosan, technológiai szempontból is mindenképpen az élvonalba tartozik, aki az űrben tud kísérleteket végezni”.

Kapu Tibor – mint írtuk – több mint két tucat kísérletet fog elvégezni rövid két hét alatt kollégáival együtt, némelyiket önmaga, némelyiket pedig a négy űrhajós segítségével.

„A biológiai és élettani kísérletektől kezdve gyógyszerkutatáson, a légkör megfigyelésén, csillagászati kísérleteken keresztül az anyagmegfigyelésig nagyon sok mindent vizsgálnak majd. Ezt utána hónapokig, évekig fogják elemezni a kutatók, ez egy olyan lehetőség, ami a Földön nem adott; ez egy olyan laboratórium, ami egyedülálló, és olyan kísérletet végezhetünk el, amit a Földön nem” – nyomatékosította Szabó Róbert.