A négyfős személyzet 31 ország közel 60 tudományos kísérletét végzi majd el, ami rekordot jelet az Axiom-küldetések történetében. A Hunor program kísérleteit magyar egyetemek, kutatóintézetek és magáncégek dolgozták ki, Kapu Tibor 25 tudományos kísérletet, illetve ismeretterjesztő aktivitást fog elvégezni a kéthetes misszió alatt, ezek mellett részt vesz a nemzetközi partnerek egyes aktivitásaiban is. A HUNOR-program keretei között 30 magyar űrkutatással foglalkozó kísérlet valósul meg.
Fizikai tudományok (5): Az M4D folyadékkísérlet célja, hogy megértsék
a folyadékok viselkedését
a mikrofluidikai eszközökben az űrben. Olyan mikrofluidikai eszközöket fejlesztenek, amelyekkel analizálható a gyógyszer-hatóanyagok hosszútávú űrbeli stabilitása. Az ORBGEO projekt célja a geolokáció megvalósíthatóságának demonstrálása pályán rögzített képek segítségével, olyan tényezőket vizsgálnak, mint a felhőzet, a kép készítésének szöge és egyéb légi hatások. A DiRoS-B folyadékdinamikai kísérlet egy teniszlabda méretű, forgó vízcsepp szabad felszínén kialakuló nyírási instabilitásokat modellezi mikrogravitációs környezetben. Az ELTE Kármán-laboratóriuma és az SGF Kft. együttműködésében megvalósuló projekt eredményei előmozdíthatják a gázóriás bolygók légkörében kialakuló nagy léptékű jelenségek megértését. A 3D Prints anyagtudományi vizsgálat az űrrepülés hatását elemzi a 3D nyomtatott anyagokra az ISS-t megjárt és a Földön maradt minták összehasonlításával, az eredmények segítséget nyújthatnak az űrben 3D nyomtatásban felhasználható anyagok tervezéséhez és összetételének kidolgozásához.
Biológia és élettudományok (2): A DNS-javítás vizsgálatban
a sugárzás által okozott DNS-károsodást
elemzik ecetmuslicában, azt remélve, hogy egyes fehérjék túltermelődése védő hatásúnak bizonyul. A VITAPRIC-vizsgálattal a növények csírázását, levélfejlődését monitorozzák a hosszútávú űrutazások alatti élelemtermesztés céljából.
Humán egészségkutatás (8): Az ENPERCHAR-kísérlet a mikrogravitációnak a térbeli orientációra, a tér-érzékelésre és a motoros készségekre gyakorolt hatását vizsgálja, ami segíthet az emberi érzékelés általános megértésében. A SINGREAD-kísérletben az űrhajósok hangteljesítményének és a hangmintázat változásainak tesztelésével tanulmányozzák az űrbéli körülményeknek az emberi hangra gyakorolt hatását. A TESH projekt az űrhajósok szív- és érrendszeri, mozgásszervi, valamint csont- és izomrendszerében bekövetkező komplex változásokat vizsgálja. A Semmelweis Egyetemmel együttműködésben megvalósított projekt a valós idejű egészségügyi monitorozást és a prediktív egészségügyi technológiákat is előmozdíthatja a Földön. Az END-SANS projektben egy új, szilárd, nanoszál alapú gyógyszer szemészeti alkalmazását vizsgálják az űrbéli körülmények között. Az ekvivalencia teszttel az űrben zajló asszociatív tanulás kognitív folyamatát vizsgálják és a vizuális információfeldolgozás működését kutatják. A NeuroMotion VR kísérletben virtuális valóság (VR) headsetet használnak a mikrogravitáció kognitív funkciókra és motoros készségekre gyakorolt hatásának vizsgálatára.
A figyelemfelmérő feladatokat a személyzet egy olyan sapka viselése közben végzi, amely az idegi aktivitást figyeli
fNIRS-mérések segítségével. A MAGOR projekt az űrhajósok bél-, vizelet- és szájüregi mikrobiomjának változásait figyeli az űrrepülés előtt, alatt és után, az eredmények tájékoztatást nyújthatnak az űrhajósok egészségének megőrzését célzó stratégiák kidolgozásához. Az agyi hemodinamikai projekt célja az agyi véráramlás űrrepüléshez való alkalmazkodásának megértése.

Technológia (3): A doziméteres vizsgálatban RANDAM személyi dózismérővel monitorozzák
a személyzet sugárterhelését
és az űrállomási környezetet. (A doziméterezés "magyar specialitás", a Farkas Bertalan által 1980-ban felvitt Pille dózismérő továbbfejlesztett változata ma is alapműszer az ISS fedélzetén.) Az IMU DRS űrkísérletben okostelefonba épített IMU (inerciális mérőegység) szenzorok mikrogravitációs környezetben mért jeleit hasonlítják össze a földi mérésekkel. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézettel együttműködésben megvalósuló kísérlet segítheti az űrmissziók során alkalmazott navigációs rendszerek fejlesztését. Az űrruhafejlesztési kísérletben azt vizsgálják, miként befolyásolja a ruházat a hőátadást különböző gravitációs környezetekben, ahol a hőáramlás megváltozik. A projekt az Econ Engineering Kft. közreműködésével valósul meg.
Ismeretterjesztő programok (5): Az SPHC célja az űrkommunikációs technológiák népszerűsítése,
gravitációs jelenségek bemutatása
rendhagyó fizikaórán. A Space Buzz programban gyerekek kérdezhetik az űrhajósokat, a cél érdeklődésük felkeltése az űrkutatás, a STEM-tantárgyak (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és a matematika) és a környezettudatosság iránt. A Step in Space az interaktív 3D-s videós túrán enged bepillantást az ISS mindennapjaiba. Az Útitárs program résztvevői online beküldött névvel és fotóval "beszállókártyát" kapnak, amellyel egy SD-kártyán az ISS-e utaznak, majd visszatérnek a Földre. Az űr alapismereti program az űrkutatásnak a Földre és az emberiségre gyakorolt hatását tudatosítja.
A NASA jóváhagyásával Kapu Tibor csomagjában lesz még a Stühmer Pillanat Korfu űrcsoki, amelyet a Stühmer Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az extrém körülményekhez igazítva, közösen fejlesztett ki.