Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus előadást tart a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 2024. május 11-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Magas vérnyomású, dohányzó önkénteseket keresnek a Nobel-díjas Krausz Ferenc kutatásához

A H4H Program célja egy lézeres egészségmonitorozó eszköz létrehozása. Az ideális önkéntes 50 év feletti, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, dohányzik vagy sok éven keresztül dohányzott – mondta az InfoRádióban a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) cégvezetője. Vastag László hozzátette: az új módszerrel a későbbiekben akár már a korai szakaszban kimutathatók lesznek az olyan súlyos betegségek, mint például a rák.

Az eddigi tízezer résztvevő mellé további ötezer önkéntes jelentkezését várják a Nobel-díjas Krausz Ferenc kutatási programjába, melynek célja egy lézeres egészségmonitorozó eszköz létrehozása. A fizikus által vezetett, budapesti székhelyű Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) víziója a megelőző egészségügyi ellátás és egy olyan jövő, amelyben a betegségek már az első tünetek megjelenése előtt diagnosztizálhatók.

A CMF cégvezetője az InfoRádióban elmondta: Krausz Ferenc attoszekundumos lézerrel kapcsolatos találmányát alkalmazzák egy vérplazma alapú, lézeres diagnosztikai eszköz kifejlesztésére. A kutatók a vérmintákból centrifugálással vérplazmát vonnak ki, melyet ultrarövid impulzusú lézerfénnyel világítanak meg. Így jön létre a molekuláris ujjlenyomat, amely a vér molekuláris összetételében rendkívül kismértékű változások kimutatására is alkalmas lehet.

Vastag László tájékoztatása szerint a kutatásba 2021 óta bevont tízezer önkéntes között a legnagyobb arányban teljesen egészséges alanyok találhatók. A kutatás következő szakaszában az úgynevezett nagy kockázatú ágba keresnek önkénteseket. Az alanyok a kutatásban álnevesített módon vesznek részt.

Az ideális alany elmúlt 50 éves, magas vérnyomására gyógyszert szed, magas a koleszterinszintje vagy koleszterincsökkentőt szed, dohányzik vagy sok éven keresztül dohányzott, de más komolyabb betegsége nincs.

Az első szakaszban azt vizsgálták, hogy néz ki az említett molekuláris ujjlenyomat egészséges, normál értéktartománya, a következő fázisban viszont már célzottan egy-egy súlyosabb betegség kialakulásának a jeleit próbálják megkeresni. Most olyan önkéntesek jelentkezését várják, akik várhatóan belátható időn belül viszonylag nagy kockázattal szenvedhetnek el súlyosabb egészségkárosodást, illetve nagy eséllyel kialakulhat náluk szív- és érrendszeri, anyagcsere- vagy rákos megbetegedés. „Az ő esetükben lehet a legnagyobb a hozadéka annak, ha idejekorán észleljük egy-egy betegség kialakulását” – jegyezte meg Vastag László.

Az új módszer egyelőre kísérleti fázisban van, de az előzetes eredmények rendkívül biztatók arra vonatkozóan, hogy

bizonyos súlyos betegségek – úgymint a cukorbetegség vagy a rák – a kialakulás korai szakaszában észlelhetővé válhatnak.

A program a jelentkezők számára lényeges előnyökkel jár, hiszen preventív módon vehetnek részt a kutatásban. A lézeres vizsgálaton túl a vérmintán hagyományos laborvizsgálatot is végeznek, és orvosi konzultáció során ingyenesen kiértékelik azt, ami segít az alanyok számára nyomon követni saját egészségi állapotukat.

A CMF cégvezetője hangsúlyozta: a diagnosztikai eszköz nem egy elfogadott eszköz, hanem fejlesztés alatt áll és egy kutatásban kap nagyon fontos szerepet. Mindez azt jelenti, hogy a segítségével feltárt adatok, megfigyelések egy ideig még biztosan nem használhatók fel a klasszikus klinikai diagnosztikában. Ugyanakkor az önkéntesek a rendszeres szűrések révén többletelőnyhöz jutnak a kutatás résztvevőiként. Vastag László hozzátette: a vizsgálatok során a hagyományos, már elérhető és elfogadott módszereket is alkalmazzák a CMF módszereivel párhuzamosan, így ideális esetben kiderül, hogy a hagyományos eljárással kiszűrt eredményeket a CMF szakemberei már korábban észlelték a saját módszerükkel. „Ez tehát egyfajta bizonyítás, amely során kiderül, hogyan teljesít, mennyire hatékony a kutatómunkánk” – magyarázta a CMF cégvezetője.

Az orvostudományi kutatás következő szakaszába további ötezer ember bevonása a cél. A H4H Programban számos egészségügyi szolgáltató vesz részt az ország teljes területén: Budapesten, Békéscsabán, Gyulán, Miskolcon, Orosházán, Sopronban és Szegeden is lehet csatlakozni a vizsgálathoz. A centrumok adatai megtalálhatók a H4H Program weboldalán, ahol kiválasztható a lakóhelyünkhöz legközelebbi centrum, amellyel a megadott elérhetőségeken közvetlenül fel lehet venni a kapcsolatot. Emellett előkészítés alatt van Encsen, Győrben, Hatvanban, Jászszentlászlón, Kaposváron, Kecskeméten, Szombathelyen és Zalaegerszegen is a vizsgálat megkezdése.

Vastag László szerint nehéz meghatározni, hogy meddig tart a beválasztási időszak, mert ez attól függ, hogy hányan és milyen ütemben jelentkeznek. „Reményeink szerint egy éven belül megtaláljuk a szükséges számú alanyt. A jelentkezést elindítottuk, a vizsgálat már zajlik. Eddig nagyjából 300 önkéntest sikerült megtalálnunk, vagyis még 4700 szabad hely van a vizsgálatban való részvételhez” – jelezte a cégvezető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×